Lomnici: üzentünk a terroristáknak

A terrorveszélyhelyzetről szóló rendelkezés illeszkedik az európai trendekbe, jó helyen, egyértelműen szabályoz, az pedig, hogy a legmagasabb törvényi szinten teszi, üzenet a polgároknak és a terroristáknak is.

Az Országgyűlés kedden módosította az alaptörvényt: új különleges jogrendként bevezetik a terrorveszélyhelyzetet. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén a kormány rendkívüli intézkedéseket hozhat, törvényi rendelkezésektől térhet el és a honvédség is bevethető lesz. Az alaptörvény hatodik módosítását kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadták el.

Kritikusok

A szavazás után az MSZP és az LMP bejelentette, hogy alaptörvény-módosítást kezdeményeznek a honvédséggel kapcsolatban. Azt szeretnék elérni, hogy a katonákat terrorhelyzet esetén valóban be lehessen vetni – közölte a két ellenzéki párt frakcióvezetője. A szocialista Tóbiás József szerint a kormánynak a különleges jogrend lehetősége kellett, nem a honvédség bevethetőségének megteremtése terrorcselekmény esetén. Schiffer András hozzátette: javaslatuk még szélesebb körben teszi lehetővé a honvédség alkalmazását terrorhelyzet esetén, mint a Fidesz és a Jobbik által elfogadott alaptörvény-módosítás.

Egyértelmű

A módosításra azért volt szükség, mert az egyértelműen rögzíti, hogy az új különleges jogrend a terrorveszély-helyzetre vonatkozik, ami megfelel a normaegyenlőség elvének, a jogalkalmazók és a jogkövető polgárok számára sokkal könnyebb helyzetet teremt, és – a fokozatosság elvének szem előtt tartásával – a fegyveres testületekről is úgy rendelkezik, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal felruházott bevetésére csak a legszükségesebb esetben kerülhet sor – reagált a kritikákra Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Illeszkedik

Az új rendelkezés tehát jó helyen, egyértelműen szabályoz, és teljes mértékben illeszkedik az európai trendekbe – hangsúlyozta a szakember az M1-en. A veszély-, illetve a megelőző védelmi helyzet és a rendkívüli állapot összességében tartalmazza ugyan a terrorveszélyhelyzet-kategória egyes elemeit, de minden jogszabályra az a jellemző, hogy megfelelő nevet ad annak a kategóriának, amely témakört átfogja – magyarázta az alkotmánybíró, aki szerint a leglényegesebb változás, hogy létrejöhet a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ((TIBEK) amely a globális terrorizmus idején összegyűjtheti a bejövő információkat, és bevezették a 12 éven felüli gyermekek büntethetőségét (gyerekkatonák) terrorcselekmények vonatkozásában.

A magalkotmány nem sérült

Egy komplex jogi megoldás született tehát, úgy, hogy közben a magalkotmány, az alaptörvény esszenciális része most sem módosult, csak egyes részterületek egészültek ki, ami viszont teljesen természetes, és minden uniós országban sor is került már ilyen jellegű változtatásra. Azzal pedig, hogy mindehhez a legmagasabb törvényi szinten választottuk, a polgároknak és a terroristáknak is üzentünk, miközben minden garancia megvan arra, hogy a kormány túlhatalma nem érvényesülhessen, visszaélés ne lehessen, de a fellépés hatékony legyen – hangsúlyozta Ifj. Lomnici Zoltán az M1 csütörtök reggeli műsorában.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »