Lomnici: Brüsszelben rettegnek a népszavazástól

Lomnici: Brüsszelben rettegnek a népszavazástól

A brüsszeli bürokraták egy része, illetve egyes uniós politikusok tagállami szinten szinte már rettegnek a népszavazás intézményétől, de egyre gyakrabban felmerül, hogy a több ezer éves demokratikus formulához fordulnak egyes országokban – jelentette ki Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette: az, hogy Marine Le Pen, aki második erő lehet a Nemzeti Fronttal Franciaországban a következő választásokon, erről beszél, azt jelenti, az alapító tagországok közül egy bástya, is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Mint mondta: a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét úgy harangozták be, mint amellyel rendeződni látszik a kilépés kérdése, de most látszik, mennyire hiányzik ezen a téren a cizellált, részletes szabályozás. Elég nagy a tanácstalanság az Európai Tanácsban, nem tudják az állam- és kormányfők, hogy mit tegyenek – fogalmazott.

Amikor Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vagy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólítja a briteket, hogy gyorsítsák fel a kilépési folyamatot, voltaképp kit is szólítanak meg: a parlamentet, David Cameron miniszterelnököt, Boris Johnson volt londoni polgármestert vagy Nigel Faraga-t, a UKIP-vezért? – hangoztatta.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a brit népszavazással az uniós vezetők kaptak egy sokkot, amire egy blöffel válaszoltak, miszerint ők nagyon szeretnék, ha Nagy-Britannia kiválna az Európai Unióból. A fontesés, a leminősítés, a pénzpiacok reagálása mind abba az irányba mutat, hogy büntetni kívánják az Egyesült Királyságot a referendumon született eredmény miatt. Eközben maga David Cameron sem tudja, mi a teendő, hiszen ha a brit parlamentre bíznák a döntést, – miután a 650 képviselő döntő része Európai Unió-párti -, az a bennmaradást szorgalmazná.

Az 50. cikkel azt mondja ki, hogy annak, aki bejelenti kilépési szándékát, két éve van rendezni 35 területen a kérdéseket. Ha ez nem sikerül, az Európai Tanács döntése alapján ez az idő korlátlanul meghosszabbítható. Jelenleg azonban azt látjuk, az a szándék, hogy a tárgyalások minél hamarabb befejeződjenek – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy a kilépés milyen hatással lehet a Nagy-Britanniában élő magyarokra, azt válaszolta: lehet olyan speciális megállapodásokat kötni, melyekkel a magyar munkavállalók helyzete rendeződik. Az kizárt, hogy a közép-európai munkavállalók hátrányos helyzetbe kerüljenek, ez nem érdeke az Egyesült Királyságnak sem. Minderről vélhetően nem az egyes tagországokkal állapodik majd meg külön-külön, hanem az Európai Unióval – mondta az alkotmányjogász.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »