Liget-élmény csatazajban

Liget-élmény csatazajban

Lebegő palacsinta és épület nélküli gyűjtemény – keveset tudunk a Városligetbe tervezett múzeumokról. A héten a Design Terminalban a legilletékesebbek lebbentették fel a fátylat az intézményekről.

Lassan polgárháborús övezetté válik a Városliget. A csatazajban nehéz megérteni az egymáshoz vagdosott érveket, és így még az új intézmények jelentősége is kérdéses az évtized végére elkészülő ligetben. Egyebek mellett éppen ezt, a városligeti múzeumok jövőbeli szerepét is igyekeztek tisztázni a Múzeum 2.0 konferencián kedden a Design Terminalban.

– Élményközpontú intézmény lesz, amely a zene örömét és fontosságát több rétegben adja majd át a közönségnek – mondta Petrik Máté múzeumtechnológiai szakember a japán Fudzsimoto Szu tervezte Magyar Zene Házáról. Az épületet a Vajdahunyad vára mellett húzzák fel, a lebegő palacsintát formázó múzeum várhatóan 2018 tavaszára készül el.

A zene háza egy 900 négyzetméteres állandó és egy ugyanekkora időszaki kiállítási teret kap majd. Az épület legizgalmasabb része alighanem a hangdóm lesz: egy félgömb alakú tér, amelyben különleges hanghatásokat tudnak elérni. A múzeumnak saját gyűjteménye még nincs, de már tervezik az öszszeállítását.

– Gyűjteménye van, saját épülete sosem volt – foglalta össze a Néprajzi Múzeum helyzetét Szarvas Zsuzsanna, az intézmény főigazgató-helyettese. A csaknem 250 ezer tárgy, illetve képanyag most először kerülhet megfelelő helyre, ha megépül az Új Néprajzi Múzeum, amelynek azonban egyelőre a pontos helye sem ismert. Hiszen a korábban a Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett, radiátorra emlékeztető épületet kihúzták a projektből.

– A Szépművészeti Múzeum szemléletváltás előtt áll – árulta el László Zsófia, az intézmény arculatát felfrissítő Új Média Csoport tagja. A 2018-ra tervezett újranyitás után a cél az lesz, hogy a kiállítás személyesebbé váljon, és szórakoztatva oktassa a látogatókat. Komoly hangsúlyt fektetnek majd a digitális technikákra és a mobilalkalmazásokra. De megváltozik a kiállítások eddigi rendje is: a műalkotások nem földrajzi, hanem időbeli felosztás szerint követik egymást. Így a látogatók végigsétálhatnak a művészet történetén.

– Újra kell építenünk a Közlekedési Múzeumot, most még logóval sem rendelkezünk – hangsúlyozta Vitézy Dávid, az intézmény megbízott főigazgatója. Ötvenhárom év után terveznek új állandó kiállítást, azt szeretnék, ha a jövőben nem csak a „nyugdíjas mérnököket és az unokáikat” nyűgözné le az élményközpontúvá tett tárlat. A múzeumot teljesen elbontják, és az eredeti, háború előtti állapotába építik vissza. Az állandó kiállítás a több mint 9000 négyzetméteres föld alatti kiállítótérben kap majd helyet.

A tervek tehát készen állnak, de hogy lesz-e élményközpontú kulturális és szabadidőpark a ligetből, még kérdés. Egyelőre csak a viták, a láncfűrészek és a kidőlő fák hangja hallatszik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »