Líbia nem örül Orbán ötletének

Líbia nem örül Orbán ötletének

Nem fogadta kitörő örömmel és közleményben bírálta a líbiai egységkormány Orbán Viktor hét végi bécsi csúcstalálkozóján elhangzott ötletét, amely szerint az észak-afrikai országban egy „gigantikus menekülttáborba” kellene visszaküldeni az onnan érkező migránsokat. Bár a magyar miniszterelnök javaslata kézenfekvőnek tűnik, valójában több sebből vérzik. Más gyakorlati megoldás még sincs a láthatáron.

Hiába a megegyezés Törökországgal – amely hatékonynak tűnik ugyan, de pengeélen táncol –, ha közben új útvonalak jönnek létre, márpedig a polgárháború dúlta Líbia irányából pontosan ez fenyeget. „Európa kapujában” mintegy 800 ezer migráns várakozik, idén pedig Észak-Afrika felől már több mint 130 ezren keltek át Olaszországba, ami jól jelzi a migrációs nyomás áttolódását. Ennek tudatában teljesen logikus lenne Orbán Viktor bécsi csúcstalálkozón tett javaslata, hogy a 2015-ös tapasztalatokat felhasználva, az újabb krízis megelőzéséért egy óriási menekülttábort hozzanak létre Líbiában.

Csakhogy a magyar miniszterelnök kézenfekvőnek tűnő ötlete több sebből is vérzik. Először is, mint az a líbiai egységkormány külügyminisztériumának közleményéből is kitűnik, ezt az észak-afrikai ország egyáltalán nem akarja. Másodszor, ahogy arra egyébként Orbán Viktor is rávilágított, ehhez stabilitás kellene Líbiában, ami jelenleg hiányzik. Az ENSZ által támogatott egységkormány hatásköre meglehetősen korlátozott, az utóbbi hónapok sikeres hadműveletei ellenére még mindig jelen van az Iszlám Állam is, különösen az értékes olajkitermelők ellenőrzéséért pedig továbbra is folyamatos a küzdelem. A rend megteremtéséhez a fegyverembargó a kormányfő által javasolt eltörlése önmagában nem lenne elég, a polgárháború eldöntéséhez valószínűleg külső segítségre lenne szükség, ami viszont ismét visszavezet az első ponthoz, miszerint egyik líbiai fél sem akar külföldi beavatkozást látni.

További problémát jelentene még a táborok üzemeltetése is. A nagyjából hatmilliós Líbia nem mérhető Törökországhoz, Tripoli nem lenne képes viselni azokat a terheket és teljesíteni azokat a feladatokat, amiket Ankara, így ezek teljes egészében az Európai Unióra maradnának. Csakhogy ehhez az uniónak sincsenek meg az eszközei, például egy olyan közös hadserege, amely elláthatná a tábor védelmét. Ráadásul van még egy jelentős különbség: Líbiában a migránsok nagy része nem háborús övezetből menekült, hanem gazdasági okokból hagyta el hazáját (például Szomáliát, Eritreát), így az ő céljuk az, hogy Európába jussanak, ha nem Líbián keresztül, hát más útvonalon.

Egyébként Orbán Viktor ötlete nem új keletű, Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő például már akkor felvetette, amikor a mostanihoz mérhető migránsáradat még a közelben sem volt. A táborok építése az észak-afrikai országokban, például Tunéziában, Egyiptomban és Líbiában az első uniós válságkezelő tervek között is szerepelt, ám végül nem lett belőlük semmi. Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy valamiféle, a törökországihoz hasonló megegyezés ezekkel az észak-afrikai országokkal is szükséges, amit nemrégiben már Angela Merkel német kancellár is elismert.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »