Lezsák: elháríthatjuk a kényszerbetelepítést

 Lezsák Sándor (Fidesz) szerint az október 2-i népszavazással el lehet hárítani a Brüsszel által javasolt kényszerbetelepítést.

Az Országgyűlés alelnöke szombaton, a Bács-Kiskun megyei Izsákon tartott fórumon arról beszélt, hogy politikai, történelmi katasztrófahelyzetet élünk meg napjainkban, a migráció ennek a folyamatnak a következménye, amit Brüsszel a kvótareferendummal orvosolna. A kényszerbetelepítés elhárítására azonban most “esélyünk nyílt, a magunk szerény, de kemény eszközével, a népszavazással” – fogalmazott.

Kiemelte: nagyon nehéz lesz az Európai Uniót úgy megerősíteni, hogy az valóban egy, a saját határait védeni képes nemzetállamok szövetségévé, valamint polgárainak munkalehetőséget, nyugodt életet és biztos jövőt nyújtó gazdasági erőforrássá váljon.

A térség fideszes országgyűlési képviselője szerint a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmai mára eltorzultak. Az egyenlőség szent eszméjéből egy véres, tömeggyilkos, kommunista diktatúra lett. A testvériség egy hitleri nácizmussá vált, míg a szabadság ma álliberális eltorzulásként él.

A népszavazás elleni hadjárattal a neoliberálisok alapvető jogainktól fosztanának meg – jelentette ki.

A jövőt illetően úgy fogalmazott: a települések védelme érdekében szervezett, erős polgárőrségekre van szükség.

Lezsák Sándor szerint a saját biztonságunk és a jövőnk érdekében kell részt venni az október 2-ai népszavazáson, ezzel is kifejezve hitünk, magyarságunk, iskoláink és templomaink védelmét.

Földi László biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy Európában rendet kell tenni, és meg kell védeni az itt élőket, mert ami jelenleg itt zajlik, nem menekültügy, hanem “invázió”.

Hangsúlyozta: a népszavazás sikeressége, vagyis a kellő számú szavazó és a “nem”-ek győzelme elindít egy folyamatot Európában, ami arról szól, hogy az emberek véleményt akarnak nyilvánítani. A jövőben már nem elégszenek meg azzal, hogy Brüsszelben majd eldöntik, mi a jó nekik, vagy mi nem – fogalmazott.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »