Lesznek-e értelmes olimpikonjaink 2024-ben?

Lesznek-e értelmes olimpikonjaink 2024-ben?

Mi kell ahhoz, hogy egy izgő-mozgó iskolás elinduljon az élsportolóvá válás útján? Például olyan közismereti tanárok, iskolaigazgatók, akik támogatják a sportot. De lehet, az is elég az indításhoz, hogy valaki részt vegyen a Magyar Diáksport Napján, ahol a szakemberek árgus szemekkel figyelik, felbukkan-e egy tehetséges „csiszolatlan gyémánt”. Az esemény alkalmával korábbi olimpikon sportvezetőket kérdeztünk, milyen fegyverarzenállal vértezik fel azon gyerekeket, akik az élsport felé kacsintgatnak, és maguk hogyan tették teljessé az életüket a sportpályafutás befejezése után.

Rengeteg diák lógta le országszerte a péntek délelőtti tanórákat – ez az Európai Diáksport Napjának egyik olvasata. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: a 2016 méteres futótáv és 2 órányi testmozgás iskolás teljesítői között bizonyára ott voltak nem kevesen mondjuk a 2024-es, talán budapesti olimpia résztvevői közül. Hogy kitörnek az átlagosból, és élsportolóvá válnak, az számukra pontosan ezekben az években dől el, mások „elhullanak” a következő években, de van egy remélhetőleg igen széles réteg, akiben a mozgás öröme vagy a közös sportolás iránti vágy megmarad, ezzel közvetlenül is könnyebbítve például a magyar egészségügy terhein…

  Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet  

De ne kanyarodjunk el a lényegtől! A honi sportélet vezetőitől az iránt érdeklődtünk, miként segítik „felülről” a sportban tehetségesebb gyerekek útját a kiválasztódás során. Kérdéseinkre Szabó Tünde sportállamtitkár – olimpiai ezüstérmes úszó és jogász doktor –, valamint Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke – olimpiai ezüstérmes öttusázó, közgazdász – válaszolt.

– Milyen eszközökkel segítik, hogy a legmozgékonyabb gyerekek megmaradjanak a sport mellett, akár hivatásszerűen is?

Szabó Tünde: Az első lépés, hogy meg kell adni a lehetőséget a gyerekeknek, hogy minden sportágat kipróbáljanak, versenyezzenek. Nem mindenkiből lesz élsportoló, de a legtöbben vágynak a mozgásra. Mindenki előtt nyitott a lehetőség, hogy sportklubhoz csatlakozzon, a diáksporteseményeken pedig ott lesik a szakemberek, hogy felbukkan-e valamilyen tehetség.

 Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet  

Balogh Gábor: Ha az élsportot egy piramisként tekintjük, akkor a diáksport és az ezt segítő szövetség a legalsó szint, itt dolgozunk azon, hogy minél szélesebb legyen a mozogni szerető tanulók bázisa. Rengeteg programot indítottunk, amelyek közül a Diákolimpia szól már a tehetséggondozásról és a kiválasztásról. Emellett szükség van ilyen programokra is, mint a diáksport napja, ahol a szociális kompetenciákat és az integrációt is fejlesztjük, hiszen fiúk és lányok együtt sportolnak. A mindennapos testnevelés jelentőségét pedig nem is kell külön hangsúlyozni. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása is az, hogy napi szinten 30-60 percet mozogniuk kell a gyerekeknek.

– Sportoló gyermekként milyen figyelmet kapott a közismereti tárgyat oktató tanároktól?

Szabó Tünde: Nagyon nagy szerencsém volt. Ha visszanézem az iskoláimat, a testnevelő tanár, az igazgató és más tanáraim is figyeltek arra, hogy sportoló gyerek vagyok, aki teljesen másként éli a mindennapjait, az első vagy az utolsó órákról rendszeresen hiányzik. Mindig volt körülöttünk akkora rugalmasság, hogy a készségtantárgyakat, illetve a pótolhatóbb dolgokat tették ezekbe az idősávokba az órarendben. Sokat jelent, ha olyan pedagógusok veszik körül a tanulókat, akik támogatják a sportot. Egy sportoló diák fegyelmezettebb, kitartóbb lesz, a fejlődési képessége pedig magasabb színvonalú.

 Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet  

Balogh Gábor: Jómagam 6-7 sportágat kiválasztottam, amíg eljutottam a szerelmemig, az öttusáig… Volt, aki támogatott, például Vida Béla bácsi, általános iskolai testnevelő tanárom. Voltak azonban olyan tanáraim, akik csak és kizárólag a tanulást tartották fontosnak. Iskola válogatja ezt. Ma már elég széles körben tudatosult az, hogy a tananyag mellett, ami a diákok fejébe belemegy, kell a mozgás is, mert ettől lesznek a tanulók egészségesebbek, és a tanulás hatékonysága is jobb lesz.

– Vannak eszközeik arra, hogy a közismereti tanárok ma is együttműködjenek abban, hogy egy gyermek élsportoló legyen?

Szabó Tünde: Hogyne! Van a Sport legyen a tiéd! program 2013 óta, ott vagyunk az összes megyei jogú városban, 1700 középiskolába vittünk el eszközöket, amivel rengeteg sportágba belekóstolhatnak, szakemberek segítségével, akik adott esetben ki is választhatják, akit tehetségesnek találnak.

Balogh Gábor: A testnevelő tanárokat eleve elérjük, ők pedig mozgósítják a gyerekeket, pénteken 930 iskola és negyedmillió gyerek mondott igent a diáksport napjára. És itt még csak nem is a versenyről van szó! Emellett a gyakorló testnevelő tanárok fejlesztésében segítünk módszertani elemekkel, segítjük az ő tárházukat szélesíteni. Ezeket mi egyébként nem erőltetjük, mindenesetre a tanárok kötelező, 120 órás előmeneteli továbbképzésének egy választható része ez. Még idesorolnám a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztrendszerünket (Netfit), ezen keresztül pedig végképp megvan a kapcsolatunk a pedagógusokkal, nekik kell lemérniük a gyerekeket minden évben.

Sportoló példaképekImmáron ötszörös olimpiai bajnok kajakosunk, Kozák Danuta nemrég kertészmérnöki diplomát szerzett. Szilágyi Áron kétszeres ötkarikás aranyérmes vívónk iskolás korában több matematikaversenyt megnyert, ma pszichológia szakos egyetemista.

– Élsportolói pályafutása során sem került túlságosan távol az iskolapadtól. Hogyan marad a tanulás közelében egy olimpikon?

Szabó Tünde: Nagyon fontos volt, hogy a sport mellett tanuljak, hiszen az életünk részét képezi, hogy amit tanulunk, azzá válunk. Én nagyon célirányosan végeztem el az iskoláimat, éppen annak köszönhetően, hogy sportoltam. Mindig tudtam, hogy a sport az életem része marad, ezért lettem úszóként később szakedző, majd jogász, sport- és egészségügyi szakjogász is. Ha megnézzük az élsportolóinkat, azt látjuk, hogy mindenki képezi magát. Ezt a gyerekeknek is látniuk kell, a családot és a szülőket pedig partnereknek kell tekinteni ebben.

Balogh Gábor: – Nagyon nehéz volt. A gimnázium második felében esti gimnáziumba jártam, utána pedig egy közgazdasági főiskolán végeztem levelezőn. A másoddiplomámat a Testnevelési Egyetemen szereztem sportmenedzser szakon, ugyancsak levelezőn. A Magyar Olimpiai Bizottság segített az olimpián járt élsportolóknak a tanulmányok finanszírozásában, én is éltem ezzel a lehetőséggel.

Sport – túl a sporton„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (…) A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert)

Nem csak a kerítést adtuk Európának

A 10. alkalommal megtartott Magyar Diáksport Napjához tavaly csatlakozott két másik ország is, idén viszont már 20, így most pénteken mintegy 1 millió diák tehette középpontba a sportolást, ez mindenképp Baloghék dicsősége. A budapesti központi eseményen 40 iskola 600 tanulója sportolt pénteken. És hogy lehet abban az összefüggésben valami, amit egyre többen hangoztatnak a sport és a tanulói teljesítmény között, azt hűen tükrözi, hogy az ország egyik legmenőbb tanulói „versenyistállója”, a Fazekas nyerte az általános iskolásoknak kiírt, 2016 méteres váltót. A gimnáziumok versenyét a berzsenyisek nyerték.

Nagylelkűség és példamutatás

Budapesten egyébként a honvédosként Balogh Gáborral együtt házigazda Imre Géza többszörös olimpiai érmes vívó (és közgazdász) volt a sztárvendég az imént idézett sportvezetők mellett – ő lőtt először a verseny startpisztolyával –, Pécsett Mr. Sajtburesz, vagyis Kenderesi Tamás pillangóúszó, Győrzámolyon Vincze Ottó futballista, valamint Takács Krisztián, Balog Gábor és Gyárfás Bence úszók, továbbá Miskolczi Julianna Európa-bajnok sportlövő. Vincze Ottó ráadásul nem érkezett üres kézzel, jelentős mennyiségű sportszercsomagot pakoltak ki a kocsiból a rendezvény előtt.

Balogh Gábortól megtudtuk, a rendezvényről az első útja a Honvéd-uszodába vitte, hogy leússzon a nap tiszteletére 2016 métert, ez mintegy 40 hossznak felel meg.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »