Leszbosz története, földrajza és felekezetisége

Leszbosz története, földrajza és felekezetisége

Ferenc pápa április 16-én ellátogatott Leszbosz, Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigetére. A Vatikáni Rádió összefoglalást készített a sziget történetéről, földrajzáról és felekezetiségéről.

Leszbosz az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, az Apostolok Cselekedeteiből jól ismert Troász városától délre fekszik. A sziget háromszög formájú, csúcsa észak felé fordul, alul pedig két nagy öböl alkot természetes kikötőt. A sziget nagy részét hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz. Területe 1630 km². Partjainak hossza 320 km. Lakosainak száma 2011-es adat szerint 87 ezer, melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné.

A sziget már a bronzkortól kezdve lakott terület. Kr. e. a VII. században nagy művészeti és kulturális központtá válik, e korban Alkaiosz és Szapphó a görög líra nagyjai itt, akikre Platón már mint klasszikusokra emlékezik. Leszbosz tengeri nagyhatalomra tett szert, majd a perzsák és az akhájok uralják.

A középkorban a negyedik kereszthadjárat idején elfoglalták a keresztesek a szigetet, majd a Latin Császárság része lett. 1355-ben genovai Gattilusio család megszerzett néhány görög szigetet és a központját Leszboszon építette ki. Ettől kezdve mintegy száz évig a sziget önálló állam volt, amelynek első uralkodója támogatta Nagy Lajos magyar királyt az Oszmán Birodalom és Bulgária ellen indított 1366. évi hadjáratában. 1460-ban az ottomán birodalom kebelezi be és a török uralom több mint 450 éve át tartott 1912-ig. Leszbosz 1923-ban egyesült Görögországgal. A sziget északi része mintegy 10-12 km távolságra fekszik a török partoktól, onnan tehát könnyűszerrel át lehet evezni a leszboszi partokra. Leszbosz szigete egyházjogilag a Kükládok szigetvilágának Naxos érsekségéhez tartozik, ahol a lakosság 8 százaléka katolikus, a mintegy ötezer katolikus hívő 30 plébánián él, őket 11 pap látja el – a 2016-os Pápai Évkönyv adatai szerint. Leszbosz szigetének 87 ezer lakosából mindössze pár százan vannak katolikusok. A szigetlakók döntő többsége görög ortodox keresztény.

Az Újszövetségben, az Apostolok Cselekedeteiben olvasunk arról, amint Pál apostol harmadik apostoli útja során Korintusból Jeruzsálembe igyekszik: „Mi hajóra szállva előrementünk Asszoszba, ott akartuk fölvenni Pált. Ő rendelkezett így, mert maga szárazon akarta az utat megtenni. Amikor Asszoszban találkoztunk, fölvettük és Mitilénébe hajóztunk. Innen továbbhajóztunk, s másnap Kiosz elé értünk. A következő nap Számoszon kötöttünk ki, majd ismét a következő nap megérkeztünk Milétuszba” (ApCsel 20,13.14). A Népek Apostola egy éjszakát töltött tehát Leszbosz szigetén Mitiléné kikötővárosában, de az egyháztörténelem nem tud arról, hogy az apostoli korban itt keresztény közösség született volna.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: businessinsider.com, Vatikáni Rádió

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »