Lesz Habsburg Ottó alapítvány!

Lesz Habsburg Ottó alapítvány!

Magyarország Alaptörvénye nemzeti hitvallásunk részeként vállalja, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk; továbbá hisszük, hogy a nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

A törvényjavaslat célja a megbecsülés kifejezéseként, Habsburg Ottó örökségének megjelenítése, közéleti működésének szellemi és tárgyi emlékeinek feldolgozása, hagyatékának ápolása, megóvása , egységes gyűjteménnyé rendezése és kutathatóságának biztosítása. (Előterjesztők: Lázár János, – Fidesz), dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, – KDNP. Szövege: PDF.)

A napirendi pont kereszténydemokrata szószólója hangsúlyozta: Habsburg Ottó életművét, emlékét – különösen Magyarországért és a magyarság ügyéért kifejtett kiemelkedő teljesítménye alapján – az egész nemzet megbecsüléssel őrzi. Fontos, hogy ennek érdekében  az Országgyűlés lehetőséget biztosítson arra, hogy a kormány külön törvényben kapott felhatalmazás alapján alapítványt hozzon létre.

Dr. VEJKEY IMRE, (KDNP): – Tisztelt Képviselőtársaim! Habsburg Károly főherceg – a Habsburg-család szándékát kifejezve – felajánlotta Magyarország Kormánya számára az utolsó osztrák-magyar trónörökös, Habsburg Ottó hagyatékát. Magyarország Kormánya örömmel és megtiszteltetéssel fogadta a felajánlást, és fontosnak tartja, hogy a hagyaték méltó helyen és méltó módon kerüljön elhelyezésre.

– Habsburg Ottó hagyatékának Budapesten történő elhelyezése korszakos jelentőséggel bír, egy egész évszázadot ölel át, méltó emléket állítva az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly számára is, ugyanakkor kifejezi a Habsburg család kötődését is Magyarországhoz. E tiszteletadás céljából, továbbá méltatva Habsburg Ottó életművét, különösen Magyarországért és a magyarság ügyéért kifejtett kiemelkedő teljesítménye alapján kerültek előkészítésre a tárgyi törvényjavaslatok.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Tudniuk kell, hogy Habsburg Ottó élete gyermekkora óta egybefonódott a magyar szabadság és függetlenség, valamint a keresztény Európa sorsával. Habsburg Ottó 1912. november 20-án született Reichenauban, az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly, valamint Zita Bourbon-pármai hercegnő elsőszülött fiaként. Egy nappal 4. születésnapja után már a Szent Korona várományosává lépett elő, majd az 1918-as nagy politikai átrendeződésben az ifjú trónörökös teljesen új helyzetben találta magát: véget ért a Monarchia és ezáltal az a tisztség is, amelyet hivatott lett volna betölteni. Életműve azért is tanulságos a ma élő generációk számára, mert példaértékűen rámutat arra, hogy bármi történhet is az emberrel, kerülhet teljesen más környezetbe, akkor is hű kell hogy maradjon hazájához és hitéhez.

– Az első világháború után elszegényedett, hiszen családja vagyonát elvették az úgynevezett Habsburg-törvények által. Hétévesen menekülni kényszerült Ausztriából, így 1919-től Svájcban, 1921 őszétől Madeirán, 1922-től Spanyolországban élt. A harmincas éveket Belgiumban, a negyvenes évek első felét az Egyesült Államokban töltötte, a második világháború után pedig a bajorországi Pöckingben telepedett le. Ausztriába 1966-ban, Magyarországra pedig csak 1989-ben látogathatott vissza először.

– Fáradhatatlanul próbálkozott jóvátenni a Ferenc József császár által 1914. július 28-án elkövetett fatális hibát, amely ahhoz vezetett, hogy Európa politikai térképét, s benne Magyarország határait nagyhatalmi szinten átrajzolták. A magyarországi rendszerváltoztatás idején is számos kérdésben igyekezett támogatni a nemzetközi politikai életben a magyarságot, mindvégig kiállva az elcsatolt területek magyarságáért, autonómiatörekvéseinkért, szabad nyelv- és vallásgyakorlásunkért.

– Az európai egység gondolatának rendíthetetlen híveként 1936-tól a Páneurópai Unió tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig már elnöke lett. 1979 és ’99 között a CSU-frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek, ahol azt tapasztalta, hogy míg az Európai Unió egyre inkább megerősödik, addig az alapját képező keresztény gyökereket pedig egyre inkább megkérdőjelezik. Úgy gondolta, hogy a kontinensünk és ezáltal az úgynevezett nyugati világ jövője nagyban azon áll vagy bukik, hogy sikerül‑e Európának kilépnie a krisztofóbiából. Mély fájdalommal élte át, hogy az a kísérlet kudarcot vallott, mely az EU alkotmányának a preambulumában az európai azonosság fontos elemeként kívánta elismerni a keresztény gyökereket.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Tudniuk kell azt is, hogy Habsburg Károly főherceg, aki Habsburg Ottó elsőszülött, legidősebb fia, azzal kereste meg Magyarország kormányát, hogy a család és a hozzátartozók készek egy együttműködést kialakítani a magyar állammal annak érdekében, hogy Habsburg Ottó szellemi hagyatéka Bécsből Budapestre kerüljön, és Habsburg Ottó Intézet elnevezéssel egy szellemi műhely létesülhessen, nevesül olyan, amely alkalmas lesz a szellemi és írásos hagyaték ápolására, a könyvtár megőrzésére, továbbá a kutatásra. Ez az intézet a budai királyi palotába kerülne elhelyezésre.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Tudniuk kell, hogy a 2006. évben megszűnt a közalapítványok létrehozásának lehetősége, továbbá annak lehetősége is, hogy a kormány alapítványt hozzon létre, alapítványokhoz csatlakozzon. Az eddigi tapasztalatok – ahogy azt a jelen eset is jól példázza – azt mutatták, hogy kivételes esetekben azonban mégis szükség van a kormány által alapított alapítványok létrehozására.

– Tisztelt Képviselőtársaim! A pártpolitikai érdekeken túllépve, hazánk gazdasági és kulturális érdekeinek előmozdítása céljából egyes esetekben kivételesen szükséges a létrehozandó alapítvány jelentőségét kifejezni azáltal is, hogy az Országgyűlés felhatalmazását bírja a kormány által történt alapítványi alapítás. A Habsburg Ottó-hagyaték Budapesten történő elhelyezése kiemelkedő lehetőséget ad a fő­herceg és munkásságának megismertetésére a nagyközönség számára, egyidejűleg a szakemberek történelmi és politikai kutatásaihoz is jelentős segítséget nyújtana. Történelemfilozófiai kérdés is egyben, hogy itt kerüljön elhelyezésre a hagyaték, emlékeztetve a magyar embereket arra, hogy Magyarország Közép‑európa vezető hatalma volt, amely szerep napjainkban is erősödni látszik.

– Ezen elvi, ám gyakran annál nagyobb jelentőségű alapítványok alapítására a törvényjavaslatban foglaltak adnak a jövőben lehetőséget. A fentiekben elmondottak alapján a törvényjavaslatok célja kiterjed a közalapítványokra, alapítványokra vonatkozó részletszabályok módosítására, mellyel felhatalmazást kapna a kormány, hogy külön törvényben rendelkezve alapítványokat hozhasson létre. A módosítás továbbá kiterjed a civil szervezetek eljárási szabályaival összefüggő törvény módosítására, melyben meghatározásra kerülnek a kormány által alapított alapítványok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárási szabályok, továbbá felhatalmazást tartalmaz a kormány számára az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy kijelölése vonatkozásában.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján kérem önöket, hogy a KDNP parlamenti frakciójához hasonlóan, támogassák a Habsburg Ottó Alapítványról szóló és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslatot.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »