Lesújtó a kép

Lesújtó a kép

A második Gyurcsány-kormány óta tart Magyarország putyinizálódása, de a 2010-es kormányváltás után a klientúraépítés erőteljesebb lett – mondta a Társadalmi riport 2016 kötet egyik szerkesztője, Kolosi Tamás, a Tárki elnöke. A felmérést végző szakemberek szerint a gazdasági felemelkedéshez olyan társadalmi szellem kellene, amely a politikai kapcsolatok helyett a versenyben, az újításban és értékteremtésben látja az anyagi boldogulást. A kötet megjelenését a szociális államtitkárság támogatta, amelynek vezetője szerint a kutatások megerősítik, hogy társadalompolitikai fordulat történt Magyarországon.

1991 óta nincs se saját lakása, se vagyona annak a férfinak, aki februárban nyilatkozott a Hír TV-nek. Több mint két éve él az egyik fővárosi hajléktalanszállón. Ő magyar viszonylatban, a magyarok pedig európai viszonylatban számítanak szegénynek. A magyar társadalom Európa szegényebbik feléhez tartozik – állapította meg a Tárki legfrissebb riportjában. A kutatóintézet a rendszerváltozás óta méri fel és összegzi rendszeresen a társadalmi folyamatokat.

„2010 után nagyon erőteljes klientúraépítés indult el, tehát a politika egyre erőteljesebben rátelepszik a jövedelmeknek, a bevételeknek az elosztására. És ez összekapcsolódik egy államilag támogatott korrupciós rendszer kialakulásával” – mondta Kolosi Tamás. A Tárki elnöke neveket nem említett, de a sajtóban a gyors meggazdagodás emblematikus figurája Mészáros Lőrinc lett az elmúlt hat évben.

– A sikerért tenni kell, sőt még a szerencséért is tenni kell, az sem jön magától. Több egyéb tényező kell hozzá. Aki nem ezt mondja, az nem mond igazat.
– Mi az az egyéb tényező, a miniszterelnök személye, a hozzá fűződő barátsága?
– Az is, meg más is, és tehetség is kell hozzá. (Mészáros Lőrinc korábban a Hír TV-nek)

A száz leggazdagabb magyar listáján a felcsúti polgármester 2015-ben a nyolcvanhatodik helyen állt. Egy év alatt a harmincegyedik helyre kapaszkodott fel.

„A magyar privatizáció az 1990-es években és a 2000-es évek első felében az egyik legkevésbé politikailag determinált privatizációs folyamat volt, az orosz már akkor is nagyon erőteljesen klientúraépítő volt. Személyes véleményem szerint, bár erről kutatásunk nincsen, az utóbbi tíz évben mi is az orosz, Putyin-modell felé mozdultunk el” – jelentette ki a Tárki elnöke.

A második Orbán-kormány idején erősödött fel a magyarok külföldre vándorlása. „Az egészségügyben, miközben nem beszélünk róla, egyre többen vannak itt foglalkoztatott orvosok. Ez nem nagy szám, de mégiscsak: ahol nagy a hiány, ott szép lassan megjelenik a bevándorlás. Elég nehéz ezt úgy leszűkíteni, ahogy a kormányzati politika megpróbálja – nem biztos, hogy hasznos Magyarország számára. […] Arra gondolunk, hogy most Magyarországról elmennek szakmunkások, esetleg segédmunkások is, és ezt majd pótoljuk a régión belüli szak- és segédmunkásokkal. Nem biztos, hogy azokat nyerjük, akiket szeretnénk” – közölte Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. munkatársa.

A magyarok egészségi állapota továbbra is sokkal rosszabb, mint a nyugat-európaiaké. „A magyar halálozás körülbelül két és félszerese a fejlettebb európai országokénak – itt mindig EU15-ről beszélünk –, az átlagos halálozás pedig körülbelül másfélszeres. Ez azt mutatja, hogy az a forráskivonás, amely a kilencvenes évek közepe óta zajlik a magyar egészségügyben, emberéletekben mérhető. A kilencvenes évek elején a GDP 6 százalékát költöttük egészségügyi közkiadásra, jelen pillanatban ez 4,7 százalék” – hívta fel a figyelmet Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának munkatársa.

A kutatás szerint a kórházak és a magyar iskolák működése sem elég hatékony.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »