Leosztályozták a tanárok az állami tankönyveket

Nagy jóindulattal gyenge négyesre értékelték a pedagógusok az állami tankönyveket – derült ki a Magyar Nemzet által megismert, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készíttetett, a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó összefoglaló tanulmány adatainak összesítéséből. Az állami kísérleti könyvek különösen rosszul teljesítettek abban a vonatkozásban, hogy segítik-e a diákok személyre szabott tanulását.

Átlagosan 3,63-ra értékelték a pedagógusok az állami kísérleti tankönyveket – derül ki a lapunk által megismert, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készíttetett tanulmányból. Az összegzés 27 kísérleti tankönyvről szóló, egytől ötig terjedő pedagógusi értékeléseket foglalt össze több táblázatban, ezek alapján számolta ki lapunk a 3,63-as értéket.

A tankönyvek a legjobb értékeléseket az olyan szempontok alapján kapták, mint hogy a könyv „felkelti a tanulók érdeklődését”, „kérdésekkel és feladatokkal segíti az új ismeretek rögzítését”, illetve „feladatleírásai érthetők”, ezekre egyaránt 3,8-es értéket kaptak. Ugyanakkor csak 3,5-es értéket kaptak az olyan aspektusok, mint a „tanulók nyitott kérdésekkel további tájékozódásra ösztönzése”, a „tanulási képesség fejlesztése” és a tantárgy eredményes tanításának hatékony támogatása.

A legrosszabb értékelést – 3,2-es átlagot – a „személyre szabott tanulás biztosítása” kapta, amit – ahogy a jelentés maga is megfogalmazza – a legtöbb tankönyvben nem láttak biztosítottnak. Ebben a tekintetben különösen gyengének bizonyult az 5.-es, a 6.-os és a 10.-es magyarnyelv-könyv, a 10.-es irodalomkönyv, a 9.-es történelemkönyv (mindegyik 2,9-es átlagot ért el); a 10.-es matematikakönyv és a 10.-es irodalomkönyv (egyaránt 2,8-es átlagot kaptak); míg a 9.-es matematikakönyv, illetve a szakiskolás tanulók 9–10. osztályos közismereti könyvének a második kötete 2,7-es átlagot kapott.

– Ha a tankönyvben és a munkafüzetben nagyon kevés az önálló feladat, kicsi az esély az érdemi differenciálásra – mondta Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) alelnöke lapunk kérdésére. A szakember leszögezte: önmagában a tankönyv csak eszköz, nem tudja megvalósítani a differenciált oktatást, viszont sok múlik a felépítésén, ami segítheti vagy szinte meggátolhatja a személyre szabott munkát.

Utóbbi akadályát jelenti az is, hogy az alsós diákoknak tartós könyvekből kell tanulniuk, tehát nem írhatnak, jelölhetnek bele a könyvekbe, ami ellehetetleníti a tankönyvi szöveg megfelelő egyéni módú feldolgozását. Bár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ új vezetője, Pölöskei Gáborné jövőre felmentést adott az 1. és a 2. osztályosoknak a tartós tankönyvek kötelező használata alól, de a 3. és a 4. osztályosoknál nem volt hajlandó engedni, így ez továbbra is probléma maradt. – Veszélyes, hogy a politika még a módszertanba is belenyúl azáltal, hogy a tartós tankönyveket gazdasági ok – az ingyenesség – miatt erőlteti – mondta a Tanosz alelnöke.

A tankönyvterjesztésért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adatai szerint már 818 684 kísérleti tankönyvet rendeltek a 2014/2015-ös tanévben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »