Lengyelország is az orosz atomtechnológia mellett?

Lengyelország is az orosz atomtechnológia mellett?

Miközben egy ideje az Európai Unióból is bírálják az orosz hitelből és kivitelezésben készülő Paks II. beruházást, addig előfordulhat, hogy a jövőben Lengyelország is az orosz atomtechnológia mellett dönt. A jelenlegi feszült orosz–lengyel viszonyban ezt persze még kevesen tartják elképzelhetőnek.

Egyre több és egyre furcsább „értesülés” röppen fel az utóbbi időben a paksi atomerőmű-bővítés körül. Ezek egy része a kormányzati kommunikáció része, míg a többi nagyrészt a beruházást gyengíteni próbáló találgatás. Már kormányzati körökben is felmerült, hogy Magyarország esetleg kiváltaná az orosz hitelt, de a Fidesz környezetében arról is sokan meg vannak győződve, hogy Moszkva nem képes a 10 milliárd eurót folyósítani.

Újabb fordulat e kommunikációs viharban: feltehetően az európai fenntartásokat gyengítő, a hazai pozíciókat erősítő információként lapunk brüsszeli magyar forrásból a minap arról értesült, hogy Lengyelország a magyar példát követve szintén orosz pénzből, s a Roszatommal építtetne atomerőművet.

A paksi bővítéssel kapcsolatban jelenleg is intenzív tárgyalásokat folytat a magyar kormány Brüsszellel, így ha azok nyugvópontra jutnának is, egy másik uniós tagországgal kötött újabb orosz atomüzlet vélhetően megint jelentős hullámokat keltene az Európai Unióban.

Az új kormány mindent leállított

Varsó már a ’80-as években komolyan gondolkodott azon, hogy atomerőművet építsen. Pénz azonban nem volt rá, a szovjet kapcsolat is erősen megrendült, így a terv a helyszínen megkezdett munkálatok ellenére lekerült az asztalról. Az ötlet nagyjából tíz éve merült fel ismét, s a Tusk-kormány komoly pénzt fektetett a tervek előkészítésébe.

Ezt látva élénk lobbizásba kezdtek a nagy atomcégek is, köztük mindenek előtt a Roszatom, a Westinghouse és az Areva, a kormány azonban egyértelműen az amerikai és francia vonalat részesítette előnyben. Kormánybiztost is kineveztek, a Jog és Igazságosság (PiS) győzelme után felálló kabinet azonban nemcsak ezt a posztot szüntette meg, de a tervezéshez elengedhetetlen környezetvédelmi felméréseket is leállították.

Az új kormány álláspontja finoman szólva sem egyértelmű, hiszen az újságírói kérdések elől az illetékesek rendszeresen kitérnek. Egyrészt általában azt kommunikálják, hogy a tárgyalások folynak, másrészt az atomerőmű építésére vonatkozó kérdéseket információink szerint nem tartják időszerűnek. Nem véletlenül, mert egy erőmű építésével szemben meglehetősen nagy a társadalmi ellenállás, s a PiS a közvéleményre általában kínosan figyel.

Fekete foltok

Közben még áprilisban Krzysztof Tchórzewski energetikáért felelős miniszter azt nyilatkozta, minimum egy atomerőművet építenek, folyik a vita a pénzforrásokról, ami az ügyben a legkomplikáltabb kérdés. Előzőleg az építőmunkákért felelős cég, a PGE egyik vezetője szerint 2017 végig döntenek arról, melyik településen lesz az atomerőmű. Három lehetőség van a Pomerániai vajdaságban, Choczewo, Lubiatowo-Kopalino és Zarnowiec, ahol még a szocialista időkben kezdődtek munkálatok. Persze, folyik a lobbizás, Manuel Valls francia kormányfő még a tavasszal elmondta, hogy országa szeretne részt venni a projektben, és egy részét finanszírozná is.

A lapunk által megkérdezett szakértők eleve úgy látják, hogy az atomerőmű építésének tervezése inkább lelassult, ám ha komolyan fel is merül, azt a jelenlegi feszült orosz–lengyel viszonyban aligha a Roszatom építi. Még a műszaki területen valamiféle nemzetközi konstrukcióban csak-csak elképzelhetőnek tartanának valamiféle együttműködést a Roszatommal – főként, ha Varsó más területen, így az Északi Áramlat kérdésében kap valamiféle kedvezményt –, ám szerintük a Moszkvára kimondottan allergiás Kaczynski aligha fogadna el orosz pénzt.

Roszatom: nem tudunk róla

Egzotikusnak nevezte az elképzelést lapunknak a Wprost újságírója, Jaroslaw Gizinski, megjegyezve, hogy kollégái is csodálkozva hallgatták az ötletet. Kétkedve felelt Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem Európa-központjának professzora is, aki szerint e kormány alatt elképzelhetetlennek tart bármiféle közös orosz–lengyel erőműépítést. Geopolitikai értelemben elképzelhetetlennek tartották a lapunk által kérdezett energetikai kérdésekben kompetens orosz újságírók is, míg a Roszatomhoz közeli források csak annyit jegyeztek meg az értesüléssel kapcsolatban, hogy ők nem tudnak róla.

A beruházást illetően az Európai Bizottságnál is érdeklődtünk. Anna-Kaisa Itkonen, Miguel Arias Canete spanyol energiaügyi biztos szóvivője nem tudott megerősítéssel szolgálni, és nem akarta kommentálni az információt. A lengyel Elzbieta Bienkowska belső piacért és iparért felelős biztos szóvivőjétől, Lucia Caudet-től is csak annyit tudtunk meg, hogy nincs tudomásuk az ügyről.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »