Lemaradunk a bérversenyben

Lemaradunk a bérversenyben

A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte a minap Volner János (Jobbik) a miniszterelnöknél, ám a felvetést a politikus szerint Orbán Viktor kioktatólag elutasította. Csath Magdolna közgazdászt kérdeztük a béremelés lehetőségeiről.

A rendszerváltás óta nem tudtak a magyar bérek közeledni a nyugat-európaiakhoz, mert a magyar kormányok, szemben a szomszédainkkal, szinte kizárólag a külföldi tőke bevonzására építették a magyar gazdaságot, olcsó bért ígérve – jelentette ki a professzor asszony. – Ennek köszönhető, hogy különösen az utolsó 5-7 évben a szlovák és a lengyel bérek is leelőzték a magyarokat. Az elhibázott stratégia következtében a betelepülő és a gazdaságban komoly szerepet betöltő világcégek általában alacsony hozzáadott értéket termelő gyárakat telepítettek hazánkba, ahol olcsón dolgoznak a magyarok. Mostanra jutottunk el oda, hogy már nemcsak Nyugat-Európába, de Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba is hajlandók elmenni a magyar munkavállalók, mert ezeken a helyeken a munkájukért tisztességesebb bért kapnak.

Elkerülhetetlen a béremelésElkerülhetetlen a hazai munkabérek emelése, mert ha más nem, maga a piac kényszeríti ki. Bod Péter Ákos közgazdász szerint idejétmúlt a harmadik világban jellemző alacsony bér politikája Magyarországon.A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egy lépésben és drasztikusan kellene csökkenteni a járulékokat ahhoz, hogy Magyarországon versenyképesek legyenek a fizetések. Ha nem növekednek hamarosan a nettó bérek, még többen mehetnek külföldre.

– Vagyis amíg le nem dolgozzuk ezt a hátrányt, folytatódik a magyar munkaerő kivándorlása – tette hozzá. – És csak remélni tudom, hogy nem Ukrajnából vagy a még mögöttünk lévő Romániából importálunk munkaerőt, amely hajlandó a magyar bérekért dolgozni, hanem valódi megoldást talál a kormány. Az előrelépéshez már évekkel ezelőtt komoly összegeket kellett volna fordítani az oktatás korszerűsítésére és az innováció támogatására.

Arra is fölhívta a figyelmet, hogy fontos volna a teljes tényezős termelékenység fogalmának bevezetése. Ennek lényege, hogy a jól képzett munkaerőnek olyan munkakörnyezetet – például laboratóriumot, jól szervezett kisegítői hátteret – kell teremteni, amely segíti az alkalmazott hatékony munkavégzését.

– Különösen fontosnak tartom, hogy a jellemzően autóipari összeszerelő üzemek helyett olyan iparágakat csábítson a kormány hazánkba, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, s ehhez jól képzett és fizetett magyar munkaerőt alkalmaznak. Érdemes volna szolgáltatásban is gondolkodni, hiszen ott jellemzően magasabbak a bérek, mint az iparban – emelte ki.

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »