Lelki segítség az abortuszon átesetteknek

Lelki segítség az abortuszon átesetteknek

Az irgalmasságra, a segítségnyújtásra való meghívást jelenti az a tény, hogy Ferenc pápa valamennyi katolikus papra kiterjesztette a terhességmegszakításon átesett nők feloldozásának jogát – értékelte lapunknak Takó István.

lany_ima_templomban_b(képünk illusztráció)

A kolozsvári római katolikus egyetemi lelkészség és a Szent Péter és Pál-egyházközség plébánosa rámutatott, ez a gyakorlatban eddig is működött, valójában csak annyi változott, hogy egyszerűsödött a módszer.

Amint arról beszámoltunk, Ferenc pápa hétfőn végle­ge­sen kiterjesztette az összes ró­mai katolikus papra a ter­hes­ségmegszakításon átesett nők feloldozásának jogát, amely korábban csak a püspökök és a különleges gyóntatópapok kiváltsága volt. A katolikus egyházfő az irgalmasság szent évének vasárnapi lezárulása után kiadott „apostoli levélben” tájékoztatott a változtatásról. A pápa az abortusz megbocsátását ideiglenesen már kiterjesztette az összes papra a tavaly december 8-án kezdődött és november 20-án véget ért különleges időszak idejére, de mostani bejelentésével végleg érvényben hagyta a rendelkezést. Ferenc pápa ugyanakkor elmondta: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az „abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget”.

„A hangsúly a nagylelkűségen van”

Takó István a Krónikának elmondta, Ferenc pápa bejelentésével a gyakorlatban csak annyi változott, hogy egyszerűsödött a módszer, hiszen Jakubinyi György gyulafehérvári érsek eddig is minden év elején levélben megadta a papoknak a feloldozás joghatóságát. Ezentúl már nem kell minden évben megírni ezt a levelet, mutatott rá a változásra. „Egyszerűbb lett az eljárás, de a hangsúly ez esetben az irgalmasságra, a nagylelkűségre, a segítségnyújtásra tevődik” – fogalmazott az egyetemi lelkész.

Rámutatott, a bűn az bűn marad, és általában azok a hölgyek veszik ezt nagyon komolyan, akik elmennek, és meggyónják a terhesség-megszakítást. Ők ezt olyan traumaként élik meg, amit sokan közülük egy életen keresztül hordoznak, és nagyon nehezen viselnek. Takó István elmondta, a lelkészek nagylelkűséget, irgalmasságot gyakorolhatnak, nehezebb penitencia után feloldozhatják a hölgyeket. Meglátása szerint Ferenc pápa apostoli levele arra ösztönzi a papokat, hogy „álljanak oda, hallgassák meg a hölgyeket, és nyújtsanak segítséget, hogy azok ezáltal jól tudják megélni a jó Isten irgalmát”.

A teológiai megítélés nem változott

Az erdélyihez hasonlóan a magyarországi gyakorlatot is megerősíti Ferenc pápa rendelkezése, amely minden papnak megengedi az abortusz miatti kiközösítés elengedését. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy ez a gyakorlat Magyarországon már évtizedek óta működött. Kifejtette: a „büntetés” elengedésének jogát, amely korábban főként csak a püspököket illette meg, a püspökök továbbadhatták. A magyar egyházmegyékben a püspök évről évre fölhatalmazta az összes papot az „abortuszért járó büntetés” elengedésére. A bíboros hozzátette: a világegyházban nem mindenütt volt ez így, ezért a mostani szent évben a pápa központilag engedte meg a papoknak a feloldozást. Az új rendelkezés a szent év elmúltával – nyilván a tapasztalatok alapján – is érvényben tartja az eredetileg csak a szent évre szóló engedményt.

„A döntés pasztorális segítségnyújtás, és kifejezi az irgalmasságot, ugyanakkor a helyzet teológiai megítélésén nem változtat” – jelentette ki a bíboros. Kifejtette, ezt jelzi, hogy a pápai rendelkezés magát a büntetést nem szüntette meg, csak az elengedésére hatalmazta fel az összes papot. Erdő Péter rámutatott, korábban is számos feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy valóban kiközösítés járjon a magzatelhajtásért. Többek között kellett hozzá a nagykorúság, az, hogy ne félelemből kerüljön rá sor, és az is, hogy az elkövető tudatában legyen az érte járó büntetésnek. „Ez volt a leggyakoribb oka annak, hogy a büntetés be sem állt, hiszen az emberek általában nem kánonjogászok” – jegyezte meg.

Mint részletezte: többnyire olyan, a magzatelhajtásért felelős személyek esetén állt be valóban a büntetés, akik ismételten követtek el abortuszt, és már fölhívták a figyelmüket arra, hogy tettük milyen következménnyel jár. A bíboros rámutatott: miközben a civil jog országonként és a történelem során is különbözőképpen ítéli meg a magzatelhajtást, a keresztények a kezdetektől elutasították azt. Erre már az ókorból is vannak források, miközben a Római Birodalomban elterjedt gyakorlat volt. Ez az alapvető hozzáállás, az élet védelme nem változik most sem, ezt a pápa is hangsúlyozza, mondta a bíboros. Ugyanakkor az egyház általános meggyőződése most „korszerű és szeretetteljes formában” valósul meg, és „ez mindenkinek jó hír” – tette hozzá Erdő Péter.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »