Lejár a névtelen bejelentők ideje?

Lejár a névtelen bejelentők ideje?

Nem vegzálná a tisztességes adózókat, és kevesebb energiát szánna a névtelen bejelentésekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben. Tállai András elképzelései szerint végrehajtásból is kevesebbnek kellene lennie. A lapunknak nyilatkozó szakértők úgy vélik, sok bevételtől fog elesni a költségvetés, ha valóra válnak Tállai tervei.

Kétkedve fogadják a szakértők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőjének a szervezet átalakítására vonatkozó terveit. Tállai András arról beszélt nemrégiben egy konferencián, hogy a jövőben csupán kétféle ellenőrzést végez majd a NAV, de arról nem fejtett ki részleteket, hogy melyek lesznek ezek. Így azt sem lehet tudni, hogy mely ellenőrzések szűnnek majd meg. A NAV vezetője azt mindenesetre elmondta, hogy az illetékrendszer átalakítása napirenden van. Állítása szerint az illetékek beszedése nem hatékony, mivel ezekből csupán évi 100 milliárd forint folyik be, miközben ez a munka kilencszáz dolgozót köt le. Az adóhatóság belső ügyeit ismerő forrásunk arról tájékoztatott, hogy a NAV-nál már évekkel ezelőtt készült egy írásos javaslat az illetéktörvény módosítására, amely kiiktatta volna a fölösleges bürokratikus elemeket. Ám Varga Mihály és stábja hivatalba lépését követően nem foglalkoztak ezzel a javaslattal. A NAV vélhetően ismét a régi javaslatot vette elő. A valóság viszont Tállai állításával szemben az, hogy 2015-ben az említett 100 milliárd közel három és félszerese, 344,1 milliárd forint bevétel folyt be a költségvetésbe illetékekből, és több mint 746 ezer döntés született velük kapcsolatban.

A NAV vezetője azt is elmondta, hogy a szervezeti átalakítás mellett a hatóság dolgozóinak létszáma is jelentősen csökkent, de ezt nem elbocsátásokkal, hanem azzal érték el, hogy egy éve nem vesznek fel új munkatársakat. Hozzátette, 2011-ben 23 ezren dolgoztak a NAV-nál, most 20 600-20 700-an, és nemsokára 20 ezer alá csökken. A valóság ezzel szemben az, hogy 2016 februárjában ötszázalékos, 1122 fős leépítés történt – ezt lapunknak küldött válaszában annak idején el is ismerte a hatóság. Márciusban 21 320 fő a dolgozott az adó- és vámhivatalnál, ami arra utal, hogy havonta több százan hagyják ott a NAV-ot.

Nem világos, miként alakul majd a NAV dolgozóinak létszáma, az illetékesek ugyanis egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesznek. A Figyelőnek adott interjújában Varga Mihály további leépítést tartott fontosnak, Tállainál viszont a „létszám-korszerűsítés” a természetes fogyást jelenti. A miniszterelnöki elvárás egyébként 17 ezer fő, csakhogy több NAV-os forrásunk úgy látja, ez a hivatal ellehetetlenítését jelentené.

Tállai András arról is beszélt, hogy a tisztességes adózók érdemtelen többszöri ellenőrzése helyett a valódi csalók megtalálására kell koncentrálni; és fontos, hogy komplex és jelen idejű legyen az ellenőrzés. Az érdemtelen ellenőrzés túlságosan leterheli a szervezetet, mivel a revizorok száma idén a kritikus szint, háromezer fő alá csökkent. A jelen idejű ellenőrzések egyébként már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ugyanis az online pénztárgépek és az ekáer bevezetése is ezt a célt szolgálta.

A névtelen bejelentésekkel is sokkal kevesebbet foglalkozik majd az adóhatóság. – Tavaly 36 ezer közérdekű bejelentés érkezett, nagy részük névtelen volt, a kezelésük minimális hatékonysággal zajlott, sok energiát emésztett fel – jelentette ki az elnök. A jogi szabályozás 2015. október 1-jétől már lehetővé teszi, hogy a hatóság csak kiemelt esetekben foglalkozzon a névtelen bejelentésekkel, de forrásaink szerint kár lenne figyelmen kívül hagyni, mert a legjobb, illetve a más módon nehezen megszerezhető információkat éppen a bejelentések adják. A vezető azt is kijelentette, olyan jogorvoslati rendszerre van szükség, amely elfogadja, hogy az adózónak is lehet igaza. Jelenleg ettől a hozzáállástól még messze vagyunk, a bíróság előtti ügyek 80 százalékát ugyanis a hatóság nyeri.

Tállai úgy gondolja, a végrehajtási bevételek növelése korábban rögeszmévé vált a NAV-nál, nem adtak esélyt az adózóknak arra, hogy megfizessék tartozásukat, már az első vagy második banki napon inkasszáltak. A behajtás lényegi eleme ezért az elnök szerint a felszólítás és a helyszíni végrehajtás lett. Csakhogy lapunk úgy informálódott, hogy ez az állítás sem állja meg maradéktalanul a helyét: tavaly ugyanis 400 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek végrehajtásokból. Ráadásul a felszólítás és a helyszíni végrehajtás lassabb, ember- és költségigényesebb, mint a gyors inkasszó vagy annak az elérése, hogy az adózó az eljárás megindítását követően rendezze a tartozásait. A NAV tavaly körülbelül

7 milliárd forint köztartozást hajtott be külső szerveknek, közúti bírság, diákhitel-tartozás, hulladékgazdálkodási díj, kamarai tagdíj, viszszafizetendő lakástámogatás formájában. Forrásaink erről azt mondják, az effajta tartozások felhalmozói és az adójukat nem fizetők járhatnak jól, ha Tállai ötletei megvalósulnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »