Lehet schiffertelen a politika?

Lehet schiffertelen a politika?

Persze, hogy lehet. Azelőtt is schiffertelen volt, hogy Schiffer András felbukkant volna benne. Viszont hogy kicsit más lesz így – mármint a politika –, az biztos. Na meg az LMP is más lesz, sőt a pártról azt sem tudhatni, hogy meddig lesz egyáltalán.

Meglepetés ez a visszavonulás nekem, és nem is az aprók közül való. Pont hétfőn beszélgettünk a politika iránt ugyancsak érdeklődő barátommal-kollégámmal arról, hogy milyen lehetne a schiffertelenített LMP. Ő azt mondta, felépülhetne akkor abban a pártban valami szépen. Én azt mondtam, el sem bírom képzelni, hogy bármire juthatnának nélküle. Arra azonban egyikünk sem gondolt, hogy az elméleti lehetőség villámgyorsan gyakorlati valósággá válik.

Azaz a dilemma konkréttá, érvényessé, válaszra váróvá.

Schiffer és az LMP – a kettő nekem teljesen egy volt ez ideig. Orbán és a Fidesz, Vona és a Jobbik, Gyurcsány és a DK, Csurka és a MIÉP.

Még szerencse, hogy nem nekem kell a hogyan továbbon gondolkodnom.

Elég azt számba vennem, hogyan volt eddig. Ezt sem muszáj, de adja magát.

Az úgy volt, hogy sokáig azt mondtam: a politika olyan, amilyen. Nem lehet más. A 2010-es választásokat megelőző években váltig állítottam: az új pártok hiába kapálóznak, úgysem kerülnek be a parlamentbe. Nagyobbat nem tévedhettem volna. Még szerencse, hogy nem a választások után jöttem rá erre, hanem már az urnákhoz járulás napja előtt. Könnyebb így a lelkemnek. Sokkal.

Ám abban igazam volt, hogy alternatív politikából kormányzóképes erő – ad absurdum: váltópárt – Magyarországon nem épülhet. Sajnos. Érdekes, hogy TGM populistának nevezi Schiffert, de rövid morfondírozás után rájöttem, hogy igaza van. Részben. A népet ugyan soha nem tudta rendesen letegezni az LMP – Kisvárdától Körmendig –, de tényleg nem elitista módon művelte életét és munkásságát a társelnök.

Elkezdtem most végiggondolni, hogy miközben rokonszenvesnek tartottam, amit csinál, aközben mennyi mindenével nem értettem egyet. Néhány fontosság: ügynökakták, atomenergia, Liget-projekt. Jó, a másik serpenyőben is volt anyag dögivel, a globalizáció- és kapitalizmuskritikától a korrupciós ügyek napirenden tartásán át a határon túli magyaros kérdések iránti érzékenységig. Különös: Schifferrel nem egyetérteni is lehetett úgy, hogy az ember érdeklődő maradt, és meg sem érintette az indulat. Biztos, mert kapott ő utálatot-gyűlöletet balról és jobbról is, éppen eleget, az elégnél többet is.

Hát ez van. Azért ne csússzunk itt át a negédes nekrológok stílusába. Schiffer András végtére nem közülünk távozik, csak a napi politika mérgeit unta meg.

De itt van még a dilemma. Miszerint a barátomnak-kollégámnak lesz-e igaza – és épülhet a schiffertelen LMP délcegre –, vagy nekem, amikor kételkedem. Fel lehet vetni ezt direktebb módon is: a szkeptikusoknak-cinikusoknak – akik az elmúlt évtized történései nyomán úgy érzik, nem szeretnének többé győzelemre esélyes párt mellé állni, de szeretnék, ha a parlament színesebb maradna  – lesz-e teendőjük egy 2018. tavaszi vasárnapon.

Igaz, ez nem csupán az elschiffertelenedő párton múlik. Úgyhogy arra a híres szellemi holdudvarra – ami egyébként nincs, és vagy lesz, vagy nem – módfelett kíváncsi leszek. Arra nemkülönben, hogy hány pontot szerez a magyar futballválogatott a hamarosan kezdődő Európa-bajnokságon.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »