Lehallgatta a rendőrség a Blikk újságíróját

A bulvárlap szerint a rendőrség lehallgatta Csikos Klaudia telefonhívásait, továbbá kikérték az újságíró híváslistáját, hogy megtudják, kik informálták a bulvárlapot.

A Blikk pénteki cikke szerint a lehallgatás ténye azután derült ki, hogy meggyanúsítottak egy rendőrt: súgott a lapnak egy kettős emberölési ügyben. Olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más lapok is megszereztek a helyszínen, ennek ellenére a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. A titkos információgyűjtés a november eleji érdi kettős gyilkosság után kezdődött: a rendőrség nem hozta nyilvánosságra az ügyet, először a Blikk írta meg a történteket.

Az eljárás hónapokig minősített, vagyis titkos volt, majd a papírokat nyílttá tették. A rendőrt is lehallgatták, és még sokakat, akik kapcsolatot tartottak az újságíróval. A Blikk szerint azonban a főtiszthez csak Csikós Klaudián keresztül juthattak el.

„A titkos információgyűjtés célja az ügy vonatkozásában a Btk. 305. paragrafusának c.) pontja szerinti felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés, a Btk. 293. paragrafusának 1-2. bekezdése szerinti hivatali vesztegetés gyanúja volt” – olvasható a Blikk által bemutatott bírói igazolásban.

A bulvárlap cikk szerint az viszont nem derül ki az aktából, honnan tudta a titkos információgyűjtést végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az ügyészség, hogy a leghallgatott telefont Csikós Klaudia használja, a telefonszám ugyanis a Blikk nevére van bejegyezve. Egyetlen mondatot tartalmazott ez ügyben az akta: Klaudia (K.) „hang alapján azonosítva”. Szerintük ez is azt bizonyítja, hogy már a rendőr megfigyelése előtt lehallgatták munkatársukat.

Fridman Róbert, a rendőr ügyvédje azt mondta a Blikknek, hogy "megdöbbentem, hogy titkos információgyűjtés zajlott egy újságíró ellen. Egyértelműen ebből az adatgyűjtésből kerül ki ügyfelem, akit később eljárás alá vontak. Indítványozom, hogy tegyék nyílttá az újságíróra vonatkozó, titkosan begyűjtött információkat, ugyanis amennyiben az törvénytelen volt, akkor az egész további eljárás is az."

A Blikk megkérdezte a TASZ-t is az esetről. "Az újságírót lehallgatni csak akkor lehet, ha vele szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény gyanúja merült fel" – mondta Szabó Máté Dániel, a szervezet szakértője.

(HVG nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »