Lecsapnak a kormányközeli cégek a napenergiára

Lecsapnak a kormányközeli cégek a napenergiára

Hatalmas üzletté kezdi kinőni magát a napenergia-hasznosítási ágazat. A kormányzat az elkövetkező években több száz milliárd forintnyi uniós forrást költ majd a szektor támogatására. Egyebek mellett erre fordítanák az eredetileg a lakossági lakásfelújításokra elkülönített több mint 200 milliárd forintos támogatási keret jelentős hányadát. Már alakulnak a kormányközeli cégek a pénzek „hasznosítására”.

Óriási üzletté kezd válni idehaza a napenergia-erőművek telepítése. Azok a szolárcégek pedig, amelyeknek kormányzati hátszelük van, az elkövetkező években szinte bizonyosan tetemes bevételre tehetnek szert. A következő években ugyanis a kormány, állami és önkormányzati megrendelések formájában, a napenergia-iparban osztja szét – akárcsak az operatív programokban elkülönített több száz milliárd forint uniós forrást – annak a mintegy 220 milliárd forint támogatásnak a jelentős hányadát is, amelyet a lakosság kapott volna. Az összeget eredetileg a lakások energetikai korszerűsítésére szánta az Európai Unió – tudta meg lapunk iparági forrásokból.

Hozzáértők úgy vélik: a szektor felfutásának a pénzügyi alapjait a kormányzat egyebek mellett azzal teremtette meg, hogy tavaly az építőipari szakma nem kis megrökönyödésére az eredetileg a lakosságnak szánt mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő és mintegy 130 milliárd forint visszafizetendő uniós támogatási keretet „átirányította” az önkormányzati és állami szektor energetikai fejlesztéseire. Egyesek már akkor azt rebesgették: ennek az oka az volt, hogy az elaprózott lakossági fejlesztésekből nem lehet akkora összeget a kormányhoz közel álló üzleti körökhöz juttatni, mint az állami és a helyhatósági beruházások esetében. A szolárfejlesztésekhez ugyanakkor igénybe vehető a jegybank növekedési hitelprogramján keresztül elérhető alacsony kamatozású forrás is. Vagyis a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságoknak manapság könnyű beruházási forrásokhoz jutniuk. A megtérülés ugyanakkor szinte garantált, miután a mostani kötelező áramátvételi rendszert (KÁT) januártól felváltó zöldenergiatermelés-támogatási rend, az úgynevezett Metár is előírja a naperőművekben termelt villamos energia kiemelt áron történő felvásárlását a helyi áramszolgáltatóknak. Míg az erőművi átlagár kilowattóránként 15-20 forint körül mozog, addig a napenergiával előállított áramért a szolgáltatóknak 31,77 forintot kell fizetniük, s ez az átvételi ár az új szabályok szerint januártól minden évben növekszik majd legalább az infláció mértékével. Így a szakértők szerint a szolárbefektetéseknél szinte garantált legalább az évi tízszázalékos hozam. Vagyis átlagosan tíz év alatt megtérül a többnyire 25 évig működőképes naperőművek telepítése. Ezért hosszú távon kifejezetten vonzó üzletágról van szó, miután a kormány az erőműveknek 25 évig garantálja is a napcellákkal termelt villamos energia átvételét. A zöldáram-felvásárlásnak a többletköltségeit pedig továbbra is az ipari fogyasztókkal fizetteti meg a kabinet. Emellett a naperőművek telepítése elé nem állít a kormány adminisztratív korlátokat, mint a szélerőművek esetében.

A nagy üzlet reményében sorra alakulnak idehaza a szolárcégek. A Világgazdaság értesülései szerint például egyszerre négy új társaságot is bejegyeztek a Sánta János érdekkörébe tartozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzstőkével alapított vállalkozások fő profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának eddigi tagjai ugyanis döntően a dohányágazatban ténykednek. Az újonnan alapított kft.-k a Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck névre hallgatnak. Lapunk a napenergia-üzletben történő megjelenéssel kapcsolatban megkereste a Continental-csoportot, ám lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

A kormányzat ugyanakkor nemcsak támogatja, hanem alaposan meg is sarcolja a napenergia-iparágat – jegyezték meg az általunk megkérdezett szakértők. Tavaly ugyanis a kabinet kivetette a napelemre a kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat, ami európai mércével mérve is kiemelkedően magas összeg. Úgy tudjuk: az iparágban tevékenykedők hamarosan levélben fordulnak a kormányzathoz, hogy megtudakolják: mire költötte a kabinet azt a csaknem kétmilliárd forintot, amit eddig termékdíjként szedett be a szektortól. A díj bevezetése óta eltelt csaknem két évben ugyanis nem sikerült megoldania a kormánynak még a sérült, illetve leszerelt napelemek újrahasznosítását sem. Annak ellenére, hogy a sarc kirovásának a kabinet részéről az volt az egyik legfőbb indoka, hogy meg kell teremteni az újrahasznosítás anyagi hátterét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »