Le lehet győzni a dohánylobbit

Le lehet győzni a dohánylobbit

Még a multiknak kivételezett jogokat adó vitarendezési eljárás segítségével sem tudta megakadályozni a Philip Morris a dohányszabályozás drákói szigorítását Uruguayban. A precedensértékű per más országokat is a nemzetközi vállalatokkal szembeni bátrabb fellépésre ösztönözhet, ezért érthetetlen, hogy a magyar kormány miért késlekedik az egy éve vállalt egységes csomagolás bevezetésével, miközben évente harmincötezren halnak meg nálunk a cigaretta miatt.

Mérföldkőnek számító győzelmet aratott Uruguay a minap egy nemzetközi választott bíróságon a világ legnagyobb dohánygyártó cége ellen. Az eset a készülő transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményre (TTIP) is hatással lehet: a Philip Morris ugyanis a leendő megállapodás egyik alappillére, a sokat kárhoztatott befektető–állam vitarendezési eljárás (ISDS) keretében szenvedett vereséget a dél-amerikai államtól. A dohánycég azért pereskedett, mert az uruguayi parlament hat éve úgy döntött, hogy a cigarettásdobozok felületének 80 százalékát kell elrettentő egészségügyi figyelmeztetésekkel borítani, és ezt azonnal be is vezették. Kutatások ugyanis egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a dohányzás és a daganatos megbetegedések 15 százalékos emelkedése között. Az évi 80 milliárd dolláros árbevételű Philip Morris kihasználta, hogy a svájci Lausanne-ban van a székhelye, és egy korábban kötött svájci–uruguayi beruházásvédelmi egyezményre hivatkozva nyújtotta be 25 millió dolláros kártérítési keresetét Uruguay ellen egy washingtoni különbíróságon. Ebben arra hivatkozott, hogy a szabályozás szigorítása szellemi tulajdonjogot sért, és korlátozza a versenyt.

Az uruguayi kormány majdnem bedobta a törülközőt, mert esélytelennek látszott, hogy a mindössze 3,5 millió lakosú ország éveken át költséges pereskedésbe bocsátkozzon egy multival. A Philip Morris a jóval gazdagabb Ausztráliát is megtámadta az ott bevezetett figyelmeztetőcsomagolás miatt, s vesztett ugyan, de a pereskedés ötvenmillió dollárjába került az ausztrál adófizetőknek. Uruguaynak azonban szerencséje volt: a milliárdos Michael Bloomberg (volt New York-i polgármester, aki hivatali ideje alatt is különös hangsúlyt helyezett a dohányzásellenes intézkedésekre) a küldetésének tartotta, hogy a kis országokat segítse a nemzetközi dohánylobbi elleni harcban, ezért állta az éveken át tartó eljárás költségeit.

Némely szakértők most ünnepelnek, mert a vesztes ügy – aminek keretében még a dohánycég fizethet hétmillió dollárt Uruguaynak – elveheti a többi cigarettagyártó kedvét is a hasonló perektől. Sőt, szerintük az uruguayi eset annak a bizonyítéka, hogy az ISDS nem is olyan veszélyes, a leginkább tőkeerős cégekkel szemben is eséllyel vehetik fel a kesztyűt az egyes országok. A Magyar Természetvédők Szövetsége azonban úgy látja, így is súlyos árat kellett fizetni: pusztán a több évig tartó pereskedés ténye is visszatartotta számos ország – például Új-Zéland vagy Kanada – vezetését attól, hogy szigorítsa szabályozását, mert nem akartak célkeresztbe kerülni. Miután világszerte évente hatmillióan halnak meg a dohányzással összefüggő betegségek miatt, nem alaptalan a feltételezés, hogy

a dohányzásellenes intézkedések késlekedése is emberi életekbe kerül.

Siralmas a helyzet hazánkban is: statisztikai adatok szerint minden ötödik haláleset magyarázható a dohányzással, vagyis évente 35 ezer ember emiatt veszíti életét. Ezért számított fontos előrelépésnek, hogy tavaly július 20-án Magyarország és kilenc másik állam – Franciaország, a Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Írország, Norvégia, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Svédország és Uruguay – nemzetközi megállapodást írt alá Párizsban az egységes, logó nélküli cigarettásdobozok bevezetéséről. Hazánk vállalta, hogy az erről szóló rendelet ez év május 20-ig megjelenik, de lapzártánkig ennek híre-hamva se volt, és a Miniszterelnökség sem válaszolt lapunk ezzel kapcsolatos kérdéseire. Nevük elhallgatását kérő szakértők szinte minden, a dohánypiacot érintő intézkedés mögött Sánta Jánost – Lázár János kancelláriaminiszter régi ismerősét, a Continental-csoport vezetőjét – sejtik, így valószínűsítik, hogy a késlekedéshez is valamilyen módon köze van. Nem tudni, mi az igazság, mindenesetre a miniszter egy május végi kormányinfón azzal próbálta eloszlatni a kételyeket, hogy zajlik az uniós egyeztetése annak a jogszabálynak, amely egységesíteni hivatott a dohányáruk csomagolását.

A Füstirtók Egyesületének elnöke, Félix Péter szerint azonban a már megkötött párizsi egyezménynek nincs köze a készülő uniós szabályozáshoz, ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a nemzetközi szerződésben vállaltaknak éppúgy, mint a többi aláíró ország. Mint lapunknak kifejtette, az egységes cigarettásdobozok bevezetése azért volna fontos, mert ez a felület az utolsó, amelyen a dohányipar gyermekeket célzó reklámokat képes elhelyezni. A dohánygyártók ugyanis olyan csomagolást terveztetnek – a Philip Morrisnál ez szinte hercegi címerre hasonlít –, amely a fiatalok számára vonzó üzeneteket közvetít. A civil szervezet a közeljövőben demonstrációt tervez Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárának – aki a párizsi megállapodást hazánk részéről aláírta – lakása elé, ha a kormány továbbra sem tesz semmit ez ügyben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »