Lázárék szerint nincs is Rothschild-csoport

Nem tudja beazonosítani a „Rothschild-csoportot” a Miniszterelnökség, amely erre hivatkozva tagadja meg a paksi bővítéssel kapcsolatban velük kötött szerződés kiadását Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött, közérdekű adat kiadása iránti perben. Az ügy előzménye, hogy decemberben a Magyar Idők ismertette a „patinás londoni tanácsadó cég” Paks II.-ről szóló úgymond „független” jelentését, amely szerint az erőmű várható bevételei magasabbak lesznek, mint a költségei, és ha nem valósul meg a beruházás, emelkedni fog a villamos energia ára. A jelentésről hamar kiderült, hogy azt valójában a kormányzat rendelte meg a Rothschildtól. Ráadásul a cég fontos szerepet vállalt a paksi bővítés tető alá hozásában, illetve annak előzetes brüsszeli elfogadtatásában. Függetlenségüket kérdésessé teszi az is, hogy náluk dolgozik Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca volt államtitkára.

Miután a Rothschild-tanulmányt a kormányzat nyilvánosságra hozta, Szél Bernadett közérdekűadat-igényléssel fordult a Miniszterelnökséghez. Ebben az említett jelentés alapjául szolgáló szerződésnek, továbbá a paksi bővítéshez kapcsolódó tanácsadói, ügyvédi és lobbiszerződéseknek, illetve a Rothschild-csoporttal kötött összes megállapodásnak a kiadását is kérte. A Lázár János vezette tárca a kérést megtagadta.

A farkába harapó kígyó

A tegnapi tárgyaláson a Miniszterelnökség jogi képviselője, Reiniger Balázs arra hivatkozott: nem létezik Rothschild-csoport nevű jogi személy, így beazonosíthatatlan, milyen szerződésre kíváncsi a felperes. Szerinte az adatigénylés további része is beazonosíthatatlan szerződésekre vonatkozik, ám önmagának ellentmondva jelezte: e beazonosíthatatlan szerződések szigorúan titkos minősítésűek, így azok sem adhatók ki.

Pálvölgyi Miklós, a felperes jogi képviselője szerint viszont jól beazonosítható, mely szerződések kiadását kérik. – Vagy szellemi fogyatékosok dolgoznak a Miniszterelnökségen, vagy rosszhiszeműen megpróbálják eltagadni a nyilvánosság elől a közérdekű adatokat – fogalmazott. A bíróság végül arra kötelezte az alperest, május végéig bizonyítsa be, hogy a kiadni kért adatok titkosak.

Szél Bernadett lapunknak elmondta: a nemzetbiztonsági bizottságában kéri majd a titkosított szerződések bemutatását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »