Lázár: teljesíthető a 40 százalékos béremelés

Lázár: teljesíthető a 40 százalékos béremelés

Az elmúlt évtized legfontosabb eredményének nevezte Lázár János, hogy egy jobboldali kormány képes volt tető alá hozni a béremelést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón reális célnak nevezte, hogy 40 százalékkal emelkedjenek a bérek.

Lázár János megköszönte az érdekképviseletek közreműködését a bérmegállapodás tető alá hozásában. Komoly eredménynek nevezte, hogy egy jobboldali kormánynak sikerült elérnie a megállapodást.

A baloldali kormányok alatt csak beszéltek a minimálbéremelésről, de legnagyobb mértékben 1998 és 2002 között nőtt a legalacsonyabb bér, ami megduplázódott négy év alatt.
A minimálbér emelést stabil és világos gazdasági helyzet, alapjaiban rendben lévő költségvetés alapozta meg.

Magyarország gazdasági versenyképességének egyik sarokpontja, hogy mennyi adót kell fizetnie egy munkáltatónak a munkavállalók után. Ebben nem álltunk jól a közép-európai országok sorában.

Huszonöt év után elkezdődött a járulékok csökkentése, amely 2022-ig folytatódni fog. A kormány terve szerint a járulékok mértéke néhány éven belül 13-14 százalékra csökkenhetnek.

A minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést – mondta a tárcavezető. Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon – tette hozzá. Lázár János közölte, a bérmegállapodás 1,2 millió embert érint, 1 milliót a versenyszférában és 200 ezret az állami szektorban.

Lázár János ezután ismertette a csütörtöki bérmegállapodás részleteit, majd a 2010 és 2016 közötti időszak makrogazdasági számokat. Soha ennyien nem dolgoztak, soha ilyen kevés munkanélküli nem volt.

Kötelező kvóta: Egységes v4-es álláspont

A decemberi európai döntések áttekintése is napirenden volt a kormányülésen. Egyelőre nem sikerült megbontani a V4-ek egységét az európai színtéren – fogalmazott Lázár János, aki szerint elhúzódó és nagy vitára lehet számítani a következő hetekben.

Szemben más országokkal, a kormány és a visegárdi országok álláspontja, hogy a bevándorlást nem megszervezni hanem megállítani kell. Magyarország csak olyan megállapodást fogad el, ami nem ír elő kötelező kvótát; fontosnak tartja az uniós határvédelmet; nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési pontok; továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.

Fontosnak nevezte, hogy a határvédelemre fordított kiadásokat, vagy a migrációval érintett országokban kialakított hot-spotok költségét a Bizottság ismerje el költségként.

A kormány szerdán újabb 53 milliárd forintos kiadást hagyott jóvá a határvédelemre. A biztonsági határzár elrendelése óta 150 milliárd forint ment el erre a célra – mondta a miniszter.

Hamarosan kezdődhet az orosz hitel lehívása

Lázár János a paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Bizottság múlt heti döntése értelmében hazánk jogszerűen állapodott meg közbeszerzés meghirdetése nélkül az orosz Roszatommal.

A 12,5 milliárd eurós beruházás 55 százalékát európai tenderen hirdetik meg. A tiltott állami támogatásról azt mondta, hogy ebben az ügyben közeledtek az álláspontok, így ez az eljárás decemberben lezárulhat, az orosz hitel lehívása ezután kezdődhet. A 12,5 milliárd eurós orosz kölcsön a 2014-2020 közötti uniós pénz fele, amelynek óriási hatása lesz a gazdaságra – mondta.

A paksi bővítéssel kapcsolatos osztrák ellenvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány kész Béccsel – kétoldalú együttműködés keretein belül – egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitásfenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi. Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok – tette hozzá, megjegyezte, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul.

További lényeges bejelentések a kormányinfón:

  • Készül az új büntetőeljárási törvény, amelyet januárban nyújtanak be a parlamentnek. A kormány reményei szerint 2018-ban léphet életbe a törvény.
  • Mintegy 1300 milliárd forintnyi uniós pénz áll a vidékfejlesztésre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a Miniszterelnökség hatálya alá kerül január 1-jétől.
  • A Kelenföld térségében épülő 800 ágyas kórház építkezését ebben a ciklusban meg kell kezdeni.
  • A kormány nem tervezi a nyugdíjemelés számításának módján változtatni.
  • Az úszószövetségi vitákat illetően, a kormány nem kíván állásfoglalással befolyásolni a kérdést.
  • A kormány nem tervezi a gimnáziumi helyek csökkentését, de a rendszert meg kell reformálni.

  • Forrás:gondola.hu
    Tovább a cikkre »