Lázár: szükséges az alaptörvény módosítása

Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék

Ezt mondta Lázár János a 65-ik Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács belügyminiszterek tanácskozásán azt kezdeményezik, hogy vegyék le a napirendről a kötelező kvótát.

A Kormányinfó elején Lázár János értékelte az október 3-i népszavazást, amelyet eredményesnek ítélt, mert a kormány erős politikai támogatást kapott az unióban zajló küzdelemben.

Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék – közölte a miniszter. Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet pénteken az MSZP elnökével, jövő héten pedig a Jobbik elnökével.

A kormány támogatja azokat a német törekvéseket, amelyek megállapodásokkal próbálják a bevándorlást csökkenteni, de ez nem jelentheti azt, hogy Európa lemond a külső határok védelméről. A kormány kevesli az eddig Uniós intézkedéseket a határok védelméről – fogalmazott a miniszter.

Az Európai Tanács jövő heti ülése után az a kérdés, hogy a kvóta megmarad-e, vagy sem. A kormány javaslata hogy a Bizottság jelenlegi javaslata kerüljön visszavonásra, és a kvóta csak önkéntes legyen.

Fehéredett a gazdaság

Lázár János az elmúlt hat év gazdasági eredményeiről is beszélt. 2010 óta 600 ezerrel többen dolgoznak és rendszerváltás óta nem volt ilyen kevés munkanélküli. Még egyetlen kormány sem hajtott vége a rendszerváltozás óta ilyen mértékű gazdaságfehérítést – fogalmazott, kiemelve az online pénztárgépek rendszerét és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáert).

Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország a V4-ek között az első, míg az EU-28 tagállamát nézve hatodik a pénzügyi források lehívásában. A mostani fejlesztési ciklusban 8900 milliárd forint forráshoz jut az ország, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni – emelte ki.

Semmi alapja azoknak a híreknek, amelyek a kohéziós források felfüggesztésről szólnak – tette hozzá. A külföldi fenyegetéseket nem kommentálnám – mondta Lázár, aki vélhetően az olasz miniszterelnök kijelentéseire utalt, aki keményebb fellépés szorgalmazott azokkal az államokkal szemben, amelyek nem fogadnak be menekülteket

Kelenföldön épülhet az új budapesti kórház

Lázár János beszámolt az elmúlt két hét négy kabinet- és két kormányülésén született döntésekről.

A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta, a tervek szerint ez egy több mint ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás is elérhető legyen. Jelezte, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.

A kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a szerb-magyar határszakasz védelmére – közölte Lázár. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.

Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás korszerűsítésre  2013-ig 120 milliárdot költöttek, a következő három évben pedig újabb 250 milliárd forintot fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45 jogszabály módosítását kezdeményezik.

Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak a népi műemlékek – malmok, tanyák – felújítására, megmentésére.

A kabinet jóváhagyta a 2016 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégiáját is, amely vidéki munkaerő támogatását, faipari fejlesztéseket tartalmaz.

Lázár János beszámolt arról, hogy decemberben felülvizsgálják a CSOK-ot, ami megítélése szerint már így is nagyon sikeres.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »