Lázár: a teljesítmény a nemzeti büszkeség alapja

Lázár: a teljesítmény a nemzeti büszkeség alapja

Csak a kétségbevonhatatlan teljesítmény az, ami a nemzeti büszkeség aranyfedezetét biztosítja – jelentette ki Lázár János, amikor állami kitüntetéseket adott át.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: a hőzöngő nacionalizmust a teljesítmény különbözteti meg az egészséges nemzeti büszkeségtől.

“Legkiválóbb honfitársaink egyéni teljesítménye végül közösségi élménnyé válik” és a legitim nemzeti büszkeség része, forrása lesz, legyen szó akár a nagyközönség által is látható eredményről, akár a hétköznapok csendes kiválóságáról.

Egy népnek az a természetes állapota, hogy büszke, a baj sokkal inkább azokkal a népekkel van, amelyek “nem tudnak vagy nem mernek büszkék lenni önmagukra, saját különbözőségükre vagy, bátran mondhatom, saját különbségükre”.

Magyarországgal is megesett történelme folyamán, hogy alattvalója volt egy nagy-nagy birodalomnak, “vagy manapság, nem is olyan régen, engedelmes piaca egy hatalmas piacnak, semmi több, a nagy történelmi fordulatok így aztán mindig a szuverenitás visszaszerzéséről szólnak, annak a jognak a visszaszerzéséről, hogy az életünket meghatározó döntéseket mi magunk hozhatjuk meg”.

Egy nép öntudatra ébredésével, felnőtté válásával óhatatlanul együtt jár a nemzeti büszkeség érzése, ennek az érzésnek az erősödése – fogalmazott Lázár János, aki szerint ez nem nacionalizmus, hanem erős önazonosságtudat, ami a szabadság velejárója, egyik megnyilvánulása.

Lázár János – a riói olimpián tartózkodó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviseletében – azt is kiemelte: a nemzeti kultúrát mindenkihez el kell juttatni, ezért “ne elégedjünk meg azzal, hogy az csupán az elit luxuscikke marad”, különösen, akkor, amikor az “egy kulturális felső tízezer kiváltsága”.

A népművelők, a vidéki kultúrházak, a levéltárosok és a múzeumi szakemberek munkájának elismerésén és tudatos támogatásán keresztül fokozatosan meg kell változtatnunk ezt az öröklött és igazságtalan helyzetet – jelentette ki Lázár János, hozzátéve, hogy új és valódi tartalommal kell megtölteni a közművelődés szót, ehhez pedig szövetséget kínál Magyarország kormánya.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át Csurgay Árpád István Széchenyi-díjas villamosmérnök, nanotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa és Horn Péter Széchenyi-díjas agrármérnök, az MTA rendes tagja, a Kaposvári Egyetem örökös rektor emeritusa.

A Magyar Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal volt főigazgatója, Beluszky Pál Széchenyi-díjas geográfus, a földrajztudomány doktora, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Regionális Kutatások Intézetének emeritus tudományos tanácsadója, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Történettudományi Intézet igazgatója, Kovács Gábor, a Bankár Holding Zrt. igazgatóságának elnöke, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Kakasszéki Emberekért Alapítvány alapítója.

Ugyanezt az elismerést vehette át Mesterházi Zsuzsanna gyógypedagógus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának professor emeritája, Radoszáv Miklós, a Csányi Alapítvány a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány operatív igazgatója, Sárközy Péter, a római La Sapienzia Tudományegyetem magyar tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója és Sohár Pál Miklós Széchenyi-díjas vegyészmérnök, az MTA rendes tagja, az ELTE Természettudományi Kara Kémiai Intézete Szervetlen Kémia Tanszékének volt tanszékvezető egyetemi tanára és professor emeritusa.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 31-en, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét 43-an, a Magyar Arany Érdemkeresztet 48-an, a Magyar Ezüst Érdemkeresztet 29-en, a Magyar Bronz Érdemkeresztet 19-en vehették át az ünnepségen. A Népművészet Ifjú Mestere-díjjal hét, Bessenyei György-díjjal öt, Szinnyei József-díjjal négy, Móra Ferenc-díjjal három, Pauler-Gyula-díjjal két, József Attila- és Liszt Ferenc-díjjal egy-egy művészt ismertek el.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »