Lapszemle: Orbán-interjú a népszavazásról, az előrehozott választás esélyéről

„Az emberek 2014-ben elmentek szavazni, és négy évre döntöttek, hogy az általuk támogatott politikai erők intézzék az ország ügyeit. Mi ezt el is vállaltuk. Ahhoz különösen súlyos külső körülménynek kell előállnia, hogy az ember ezt a vállalását ne teljesítse.“ Az előrehozott választás ráadásul gyakran sunyi dolog – mondta Orbán Viktor kormányfő az Origónak adott exkluzív interjúban a kérdésre, hogy a népszavazás után lehet-e előrehozott választás.

„Ha nem egyértelmű az indok, akkor ott valami ravaszkodásnak kell lennie. Az emberek pedig pontosan megérzik, ha már nem róluk, nem az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról és trükközésről. … Előrehozott választásnak tehát egyértelmű, nyilvánvaló oka kell legyen. Szerintem ilyen nem áll fenn Magyarországon, mert Magyarország jó irányba halad” – mondta Orbán.

„A mostani amerikai politikának van két olyan eleme, ami Magyarország számára erősen káros és hátrányos. Az első ilyen hiba a demokráciaexport politikája. Az az amerikai külpolitika, amelyik azt gondolja, hogy nyugati, demokratikus berendezkedéseket lehet, illetőleg kell felépíteni, a demokráciát mintegy exportálva olyan országokba, amelyeknek a kulturális háttere és hagyománya teljesen más” – mondta a kormányfő.

„Ráadásul miután a Közel-Keletet, tehát a mi világunkhoz közeli térséget destabilizálták, ez számunkra veszélyes is. Ha nem destabilizálták volna, akkor migránsválság sem tört volna ki, és ma Európa nem szenvedne ettől a kulturális identitását is veszélybe sodró, tömeges népvándorlástól. A másik hibás dolog pedig maga a népvándorlás és a migráció, mert az Egyesült Államok mai külpolitikája folyamatosan a migránsok mellett lép fel. Az ő szabad áramlásukat civil szervezeteken, a külügyminisztériumán keresztül támogatja, így tesz az amerikai elnök maga is. Ez Európa számára rendkívül kedvezőtlen. Mi, magyarok, európaiak abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan amerikai külpolitika legyen, amely nem akar demokráciát exportálni, és nem destabilizál térségeket, illetve migránsügyben határozottan az állami szuverenitások helyreállítását szorgalmazza. Trump úr erről beszél, Clinton asszony pedig annak a folytatásáról, amitől mi most Európában szenvedünk.”

A kormányfő szerint „most az ország érdeke azt kívánta meg, hogy számos külföldi tárgyalást folytassak, ezeket elvégeztem. Egy van hátra belőlük, szombaton megyek Bécsbe, ahová a balkáni országok vezetőit hívták meg velünk együtt, szintén a bevándorlás ügyében fogunk tárgyalni. Utána megpróbálok minél több médiumon keresztül eljutni az emberekhez, hogy buzdítsam őket arra, tegyék félre a pártszempontokat, és közösen, együtt döntsük el, mi legyen Magyarország jövője.”

„Ha el akartam volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondtam volna.“
Azért nem mondtam el, mert nem akartam.

„Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. Most nem a népszavazás utáni időszakról kell gondolkodnunk, hanem – ahogy az amerikaiak mondják: first thing first – az első dolog először: legyen meg a népszavazás. Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább. Ezért a találgatásoknak most még nincs értelmük. De természetesen a népszavazásnak vannak és lesznek közjogi következményei” – mondta Orbán a kérdésre, hogy mi lesz október 3-án.

„Az európai alapszerződés módosításáról a magyar álláspont egybeesik a V4-ek álláspontjával. Először meg kell határoznunk, hogyan akarjuk megreformálni az Európai Uniót. Ha ezt tudjuk, akkor kell dönteni a jogi formáról. Ha majd Rómában, amikor jövő márciusban lezárjuk az unió reformjáról szóló vitákat, az derül ki, hogy módosítani kell az alapszerződést, akkor azt fogjuk javasolni. Ha az derül ki, hogy anélkül is meg lehet oldani a problémákat, akkor kimondjuk, hogy nem szükséges. Tehát először a tartalmat kell meghatározni, és utána a jogi formákat.”

A kérdésre, milyen eredmény okozna csalódást, Orbán azt mondta: „Én egy kicsit mindig csalódott vagyok, ha a részvételi arány kevesebb, mint száz százalék, mert abból indulok ki, hogy Magyarország jövőjéről van szó. Még csak nem is a saját személyes jövőnkről, hanem a gyermekeinkéről és az unokáinkéról, egy nagy horderejű ügyről. Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel lennék elégedett, de pontosan tudom, hogy ez a politikai realitásoktól messze áll. Komolyan mondom, hogy minden emberre szükség van, és minden ember véleménye kell. Innen is szoktam nézni a népszavazásokat: nem politikai harcnak tekintem, hanem nemzeti ügynek. És ha akár egy szavazat is hiányzik, akkor már nem teljes a nemzeti ügy. Nemzeti ügy mínusz egy – illetve annyi, amennyien nem jöttek el.”

„Egyetértek azzal, hogy akik illegálisan bejöttek, azokat össze kell gyűjteni és ki kell vinni. De nem a többi országba kell kivinni, hanem az Európai Unión kívülre. Kérdés, hogy hova. Erre mondjuk mi a saját, Schengen 2.0 nevet viselő akciótervünkben, hogy az EU területén kívül, uniós fegyveres biztonsági őrizet mellett, EU-s pénzügyi támogatással fel kell állítanunk nagy menekülttáborokat. Mindenkinek, aki illegálisan jött be, oda vissza kell mennie. Onnan benyújthatja a kérelmét, és ha van befogadó ország, akkor majd jöhet. Egészen addig abban a nagy, Európai Unión kívüli táborban kell tartózkodnia. Ez lehet egy sziget is, lehet Észak-Afrika valamelyik partvidéke, de annak a területnek a biztonságát és ellátását az EU-nak kell a saját érdekében garantálnia” – mondta Orbán.

„Szerintem nem menekültválságról van szó, hanem annak a civilizációs jelenségnek a következményeiről, hogy a világ egy nagy faluvá vált. A világ távoli részén élő emberek is tudnak egymásról, ismerik a világ átellenben lévő pontján az életkörülményeket és a lehetőségeket. Azt gondolják, hogy ha ez egy falu, akkor szeretnének Alszegről Felszegre költözni. Sokan gondolják, hogy ehhez joguk van, és sok nemzetközi szervezet azt is állítja, hogy az emberiség és a Föld következő évtizedeit úgy kell elképzelni, hogy az emberek szabadon, szinte emberi jogként értelmezve az országhatárok közötti mozgást, megválaszthatják, hogy hol fognak lakni. Ezzel mi nem értünk egyet” – mondta a kormányfő.“

A világ természete, hogy föl van osztva országok és nemzetek között.

„A szuverenitást, a közösségek életének szervezését államhatárok között kell megoldani. A határokat nem szabad eltörölni. A határokat használni kell, mert védelmet jelentenek. Vannak, akik egy határok nélküli földgolyót képzelnek el. Soros György és a civil szervezetei kifejezetten ezt a gondolatot népszerűsítik. Ez jó esetben jó szándékú és naiv, rossz esetben a negatív következményeket pontosan felmérő gondolat, aminek a vége a hagyományos civilizációk, életformák, kultúrák és nemzetek alapjainak a megszűnése lenne.”

“Én viszont azok közé tartozom, akik nem szeretnék, ha a világ civilizációs képe megváltozna, és különösen nem szeretném, ha megváltozna annak a földdarabnak a kultúrája, amit Magyarországnak hívunk. Én szeretem ezt az országot. Van néhány hibája, mi, magyarok nem vagyunk tökéletesek, de az erényeink számban és súlyban is meghaladják az esendőségünket és a hibáinkat. Én így szeretem ezt az országot, ahogy van, és nem szeretném, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná. Ha az itt élő magyarok meg akarják változtatni, azt el kell fogadnom, hiszen én is közéjük tartozom. Azért szervezzük a népszavazást, hogy a magyarok elmondhassák, hogy meg akarnak-e változni egy ilyen utópia jegyében, vagy pedig meg akarnak maradni magyarnak úgy, ahogyan az elmúlt évszázadok során – sok áldozattal – sikerült megmaradni. A népszavazás tehát egy komoly civilizációs kérdésről szól. Látszólag jogkörről döntünk, a bevándorlókról meg migránsokról, de valójában arról, hogy mi, magyarok mit gondolunk a világról, és hogyan akarunk magyarként ebben a világban megmaradni. A lehető legfontosabb és legalapvetőbb kérdésről szól ez a népszavazás” – mondta Orbán az Origónak.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »