Fricz Tamás: A szabadkőművesség és a pápa

„A szabadkőművesség Ferenc pápát megválasztása óta különös becsben tartja, és ezt a tényt nem árt figyelembe vennünk akkor, amikor a Vatikán vezetőjének tevékenységét és annak lehetséges következményeit megítéljük nem sokkal békéltetőnek szánt egyiptomi útja után, ahol szélsőséges muszlim csoportok kopt keresztényeket ölnek halomra. (…)

Nem vitás, hogy Ferenc pápa egyértelműen a migránsok feltétlen befogadá­sára helyezte, helyezi a hangsúlyt, s a szabadkőművesek által is hangoztatott szolidaritás és humánum fontosságát emeli ki, már-már közelítve az ultraliberális emberi jogi fundamentalizmushoz.

Feltűnő az is, hogy Ferenc tézisei is kifejezetten a migráns mint egyén szempontjaira helyezik a fő hangsúlyt, miközben feltűnően hiányoznak ezekből az érvelésekből a nagyobb közösségek, az európai nemzetek szempontjai, a nemzeti értékek, érdekek figyelembevétele, a nemzetekkel kapcsolatos „tolerancia”, „szolidaritás” és „humanizmus”. Úgy tűnik, hogy a migráns emberi jogai a legfontosabbak, és a történelmi, keresztény nemzetek jogai pedig lényegtelenek, érdektelenek és „tradicionalisták”.

   

Szeretném itt finoman megjegyezni: a keresztény egyház megújítása nem a nemzetek megszüntetése által lehetséges, s nem neoliberalizmussal és politikai korrektséggel. Az egyház megújítása az élet és a keresztény társadalmi közösségek, nemzetek valós problémáihoz igazodó megközelítéssel lehetséges.

Egyszóval: a fentieket figyelembe véve ne csodálkozzunk, ha a szabadkőművesség Ferenc pápát dicséri. De ne örüljünk neki…”

magyaridők.hu – Fricz Tamás: A szabadkőművesség és a pápa