Az orosz–török-iráni kezdeményezésű tárgyalások első fordulóján mindkét fél küldöttei helyet foglaltak egy nagy kerek asztal körül a helyi Rixos szállóban. Jahja al-Aridi, a lázadók szóvivője közölte, hogy a december 30-án életbe lépett, de már többször megsértett tűzszünet betartásáról, a segélyek célba juttatásáról és a foglyok szabadon bocsátásáról hajlandók tárgyalni Asztanában, és ha ez sikeres lesz, akkor jöhetnek szóba politikai kérdések majd az újabb genfi tárgyalási fordulón, február 8-án.
A szíriai hatalomnak az az érdeke, hogy elterelje a szót ezekről az ügyekről. Ha azt hiszi, hogy a fegyvert letenni jöttünk Asztanába, akkor téved
- jelentette ki a szóvivő. A szíriai kormány pedig azt szabta a tárgyalás feltételéül, hogy a lázadók tegyék le a fegyvert, ezt azonban a fő lázadócsoportokat egyesítő Szabad Szíriai Hadsereg visszautasította, mondván, hogy az ő céljuk Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése egy ENSZ által támogatott politikai átmeneti folyamat keretében.
Mohamed Allús, az ellenzéki delegáció vezetője nyitóbeszédében kijelentette: az ellenzék "készen áll arra, hogy a világ végére is elmenjen" a vérengzés beszüntetése érdekében. Allús, aki a főként Damaszkusz körül tevékenykedő, befolyásos Dzsais al-Iszlám nevű iszlamista felkelőcsoporthoz tartozik, figyelmeztetett:
a felkelők a béke hívei, ugyanakkor a háború lovagjai is.
Bassár Dzsafari, a damaszkuszi kormányt képviselő szíriai ENSZ-nagykövet a zárt ajtók mögött folytatott, mintegy egy óra hosszan tartó közvetett tárgyalások után kikelt Allús ellen, akinek nyitóbeszédét "provokatívnak" , az ellenzéki delegáció tagjait pedig
terrorista fegyveres csoportok
képviselőinek minősítette. A szíriai ENSZ-nagykövet kijelentette: Allús beszéde nem ér fel az Asztanában összegyűlt diplomaták szintjéhez.