Miért nem eszik elég halat „a magyar”?

Karácsony előtt minden évben rendszeresen jelennek meg az újságokban és portálokon a fenti címen megjelenő álkérdés. (Jobboldali médiumokban nem „a magyar”, hanem „a magyarok” szerepel az önostorozó kérdésben.)

A közös e cikkekben, hogy bemutatják, míg Nyugat-Európában ennyi és ennyi halat fogyasztanak évente, nálunk ez messze kevesebb, sőt elhanyagolható.  A hiba, „természetesen” elsősorban magunkban keresendő.

Felmerül a kérdés, hogy a külfölddel magunkat hátrányosan összehasonlító újságíró kollégáknak nem kellene-e hibakereső tekintetüket szintúgy a hazai horizont fölé emelni, hogy a hibát ne csak bennünk keressék, hanem a multikban?

Hogy miért?

Aki bekukkant egy francia, német, belga, holland, skandináv szupermarketbe, azt látja, hogy szinte mindegyikben ott van a friss halakat és tengeri élőlényeket árusító részleg, vízzel töltött halastartályokkal felszerelve.

Ha nálunk e multik ugyanazt meghonosítanák, mint saját országukban vagy azon nyugat-európai országokban, ahol jelen vannak, azaz friss tavi-, valamint tengeri halakat és herkentyűket árusítanának, vajon nem tennénk komoly előrelépést az egészséges étrend felé?

És ha már a Juncker-féle arcokkal irányított  Európai Unió képtelen arra, hogy éppen a legfontosabbakat szabályozza, mint azt például, hogy egy élelmiszeripari terméken kötelezően ott legyen a származási ország, nem kellene nálunk kötelezni az élelmiszert árusító multikat a kötelező halas részleg felállítására? Éppen úgy természetesen, mint ahogyan arra is, hogy ne árulhassanak azonos néven jóval silányabb árucikkeket, nem egyszer drágábban, mint nyugat-európai egységeikben?

Akiket érdekel, hogy például Szingapúr, a világ legsikeresebb országa, miként biztosítja szigorú törvényekkel az egészséges és eredetében is pontosan megjelölt élelmiszerek behozatalát, itt az „irodalom”:

https://www.guidemesingapore.com/industry-guides/restaurant/importing-food-products-into-singapore

 

Megosztás: