"Vagy sírva menekül egy hónap után, vagy nyugdíjig itt marad nálunk." A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulaji általános iskolájának vezetője, Lacza Ildikó fogadja így az érkező kollégákat a dombóvári járás majdnem száz százalékos cigány iskolájában. A Tíz perc nevű iskolablog készített interjút vele, ebből mi most csak részleteket közlünk, a teljes beszélgetés itt olvasható.
Zoom
Gyulaji iskolások
- Hogyan jellemezné Gyulajt mint települést, és benne a gyulaji iskolát?
- A mi iskolánk nagyon régi. Gyulaj mindig is egy jó értelemben vett paraszti falu volt, ahol a romák a településen kívül elhelyezkedő szőlőshegyen éltek, és az iskolába a helybeli parasztgyerekek jártak. Többek között az ötvenes évek falusorvasztási akciójának köszönhetően a faluból sokan elköltöztek, és a nagyrészt beás cigányok megvették a lakatlan házakat. Ma az iskola tanulóinak 97%-a cigány.
(...)
Most az iskolánkban 102-en tanulnak, és 64 ovisunk van. Sokkal többen voltunk, de jellemzőek az elköltözések, és bár túl nagy mozgás nincs, de az elmúlt években csökkent a gyerekek száma; azért a szép számmal jelentkező ovisaink most újra reményt adnak.
(...)
Zoom
Lacza Ildikó igazgató
- Mit jelent Gyulajon az, ha valaki halmozottan hátrányos helyzetű gyerek vagy SNI-s?
A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint: "Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd."
(Forrás: Wikipédia)
- Azt feltétlenül tudnia kell mindenkinek, hogy a cigányság körében magas a munkanélküliség, az aluliskolázottság, tehát a gyerekek egészen más szocializációs közegből érkeznek hozzánk. A határozat hármas összetevője az egy főre jutó havi jövedelem (vagyis a szülők, illetve gyámok foglalkoztatottsága), a szülők iskolai végzettsége és a gyerek lakókörnyezete, életkörülményei. Eddig a gyerekek 96%-a volt HHH-s ("halmozottan hátrányos helyzetű" - a szerk.), de a mi kis gyulaji sikersztorinknak is nevezhetném, hogy ebben az évben jött egy új munkáltató cég Tabra, és ma már legalább hatvan ember jár tőlünk betanított munkásként a tabi gyárba, így a HHH-s gyerekek száma 52%-ra csökkent. Az iskolai végzettség ettől még értelemszerűen nem változott, az egy főre jutó jövedelem viszont mindenképpen. A hátrányos helyzetű gyerekek száma 19% most, ahol a legjellemzőbb, hogy a szülők már megszerezték a nyolc osztálynál magasabb iskolai végzettséget, de a jövedelmük még mindig alacsony.
SNI-s gyerekeink is vannak természetesen, számuk 22-23 körül van. A fő problémát az jelenti, hogy a házasságok, szerelmek alapját gyakran képezi rokoni kapcsolat, sokszor választanak párt a vidéken élő rokonságból. Nem feltétlenül jelent ez problémát az első generációnál, de a másodiknál már gyakran kijön.
Zoom
- Tanárként mit tapasztalnak ebből?
A sajátos nevelési igényű tanulókat képző intézmények 2013-ig magasabb normatív támogatásban részesültek. A közoktatási kiegészítő normatíva összege 224 000 forint/fő/év volt a 2012/2013. nevelési évre. Azóta a normatív finanszírozás helyett feladatfinanszírozás lépett érvénybe, amely keretében az van meghatározva, hogy hány gyermek után lehet elszámolni egy újabb pedagógus bérköltségét. Az SNI-s gyermekeket besorolásuktól függően kettő, illetve három gyermeknek kell számolni a pedagógusok után járó átlagbér alapú támogatás lehívásakor.
(Wikipédia)
- Egyszerűen másképp teljesítenek, a minimális követelményt is nehezen bírják. Mivel sokan erősen "határövezetben" vannak, nem mindig kapják meg az SNI-s kódot, ami csak nehezíti mindannyiunk dolgát. A viselkedésük normálisnak tűnik, miközben figyelemzavaros, koncentrációs és finommotorikai problémákkal küzdenek, illetve bizonyos típusú beszédfogyatékossággal. "Diszes" gyerekünk nincsen. Szerencsére vannak saját gyógypedagógusaink, az óvodában egy, az iskolában pedig kettő dolgozik. Ha egy gyerek megkapja az SNI-s kódot, akkor biztosítjuk neki azt a habilitációt és rehabilitációt, amire szüksége van, más tanterv szerint haladhat. Az igazi gond akkor van, ha nem kap kódot, vagyis nem kaphat hivatalosan, órarend szerinti segítséget.
Kapcsolódó:
Korábban írtuk: