Cadmus fordítás Cadmus
Lapszemle

2016. 10. 13.

Titkos szövetségre lép Putyin és Erdogan? A szír konfliktus napjai meg vannak számlálva

2016. 10. 13.

Erdogan és Putyin szorosan egyeztették lépéseiket Szíria ügyében, a térségben Moszkva-Ankara-Teherán közti paktumról suttognak. A Török Áramlat projekt újjáéledt, csupán az nem világos, ki finanszírozza majd a balkáni építési költségeket. Közben a német konzervatívok és Zöldek az orosz szankciók megújítását akarják elérni.

A Moszkva és Washington között eszkalálódó, Szíriával kapcsolatos geopolitikai feszültség közepette Putyin hétfőn Törökországba látogatott. Mind Putyin, mind Erdogan számára fontos volt közvetíteni azt az üzenetet a választóik és a nemzetközi közvélemény felé, hogy nincsenek politikailag elizolálódva és központi játékosok a szíriai polgárháború megoldásában.

A két fél hazánkat is érintő gázipari megállapodást kötött Isztambulban és a katonai valamint a hírszerzési együttműködést is mélyíteni fogják. Mindezen lépések visszavetik azt a nyugati törekvést, hogy elszigeteljék Moszkvát a Szíriában játszott szerepe miatt.

Török lépések Szíriában

A törökök minden jel szerint csapataikkal hosszabb távra terveznek berendezkedni Észak-Szíriában. A török Nemzetbiztonsági Tanács a hétvégén két éves stratégiát vitatott meg, amelyben egy „biztonsági övezet” létrehozása szerepel azon a száz kilométer széles határszakaszon Jarablusz és Azaz között, ahol jelenleg a katonai offenzíva zajlik. Ebbe a zónába óhajtaná Ankara letelepíteni azt a három millió szírt, akik korábban Törökországba menekültek.A Közel-Keleten szívósan tartják magukat azok a hírek, miszerint Ankara, Moszkva és Teherán nemrégen titkos paktumot kötöttek Szíriáról. Eszerint Moszkva engedélyezte volna a törökök szíriai bevonulását azzal a feltétellel, hogy a törökök kimaradnak a lázadók által ellenőrzött kelet-aleppói harcokból. Ankarában már senki sem beszél Asszad elnök megbuktatásáról, sőt szír jelentések szerint Erdogan nemrégen még egy követet is küldött Damaszkuszba háttértárgyalások lefolytatására.

Ehhez viszont Erdogannak mind Washington, mind Moszkva támogatását meg kellene szereznie, de ez a jelenlegi feszült helyzetben a levegőben lóg.

Újra él a Török Áramlat vezeték

Putyin és Erdogan jelenlétében miniszteri szinten aláírták a Turkish Stream gázvezeték építéséről szóló megállapodást. Oroszország számára fontos az alternatív európai gázvezeték-útvonalak megtérülésének megnehezítése, de a szénhidrogénben és devizában is szegény Törökország számára is logikus a közeledés. A dupla vezeték Oroszország déli részéről a Fekete-tengeren áthaladva juttat majd el török területre akár évi 63 milliárd köbméter földgázt.

A tervek szerint az egyik szálon a török fogyasztóknak 15.6 millárd köbmétert szállítanának, a másikon pedig a későbbiekben az európai fogyasztóknak szállítanak majd az oroszok. Ezzel kikerülik az eddig tranzitországként használt – és a viták során az orosz szállítmányokat időnként megcsapoló – Ukrajnát. Az oroszok emellett árengedményt is adnak a törököknek a szállítandó gázra.

A török határról Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül a térségünkbe gázt szállító vezetékkel kapcsolatban azonban még nem világos, hogy ki állná az építési költségeket. A hazai Külügyminisztérium szerint az államok önmagukban nem lesznek képesek állni a beruházás költségeit, ahhoz mindenképpen EU-támogatásra lesz szükség. Németh Zsolt, a külügyi bizottság vezetője még tavaly májusban az EU befektetési alapját, az ún. Juncker alapot nevezte meg lehetséges finanszírozónak.

Fagyos szelek fújnak Moszkva és az EU között

A közeledés Moszkva és Ankara között éles ellentétben áll a Moszkva-EU viszony alakulásával. Oroszország nukleáris töltetetek hordozására képes rakétákat telepített pár napja a kalinyingrádi régióba, amelyek képesek elérni Berlint és Varsót. A Kreml ráadásul tegnap lemondta Putyin október 19-re tervezett párizsi látogatását is, mivel Hollande elnök túl éles kritikát fogalmazott meg a szíriai orosz hadműveletekkel kapcsolatban.

Az Európai Csúcs október 20-21-i ülésén a vezetők többek között megvitatják a jövő január végéig tartó orosz szankciók ügyét. A német konzervatívok és a Zöldek az aleppói orosz műveletek miatt a szankciók újabb fél éves meghosszabbítása mellett állnak, sőt Elmar Brok, vezető CDU külpolitikus a szankciós rezsim egy teljes évvel való meghosszabbítása mellett szállt síkra. Megfigyelők szerint ezzel a sakkhúzással akarnák Merkelék a német közvéleményben népszerűtlen szankciók ügyét távol tartani a jövő őszi parlamenti választásoktól.

Privátbankár

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑