Az Erzsébet-utalvány jövő évi megszüntetése után a kormány azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi Pihenőkártya (Szép-kártya) mindhárom alszámláját, a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is – értesült a Magyar Nemzet kormányközeli forrásból. Mivel a Szép-kártya a turizmus növekedésének motorja, a lap többször is kereste az idegenforgalmi ágazatot kormánybiztosként felügyelő Bienerth Gusztávot, de lapzártáig nem kommentálta az információt. A lap által megkérdezett szakértők azonban egy emberként foglaltak állást a pihenőkártya létjogosultsága és megmaradása mellett.

– Üzletileg és társadalmilag is működő modell a Szép-kártya rendszere, a józan ész azt diktálja, hogy ez maradjon a béren kívüli juttatások alappillére – fogalmazott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifejtette: évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az egymillió munkavállalót.

Nem fontos tétel a Széchenyi Pihenőkártya (Szép-kártya) a négy-öt csillagos nagy budapesti szállodáknak, de a családi tulajdonban lévő, vidéki panzióknak és vendégházaknak ez az egyik fő megélhetésük. A belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki a kártya, az említett szálláshelyeken ez az arány azonban a 40 százalékot is elérheti. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint míg az Erzsébet-utalvánnyal bizonyos esetekben lehetett trükközni, például élelmiszer helyett alkoholra vagy dohányárura fordítani, addig a Szép-kártya egy négyszemélyes családban eddig 150-160 ezer forintnyi irányított fogyasztást jelenthetett. Dávid Ferenc úgy látja, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű kafetériaelemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók.

– Se hivatalos egyeztetés, se informális beszélgetés nem volt erről a kormánnyal, ha erre valamikor sor kerül, természetesen a Szép-kártya megmaradása mellett fogjuk az érveinket felsorakoztatni – hangsúlyozta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke. Niklai Ákos nyomatékosította: a béren kívüli juttatások közül ez az egyik legfontosabb elem, nem mellesleg jelentős turisztikai fogyasztást generál, amelyet más forrásból nehezen lehetne pótolni. Arról nem is beszélve, hogy a rendszer fő haszonélvezői azok a vidéki vendéglátósok, akik a magyar kis- és közepes vállalkozások rétegét adják, márpedig rájuk elvileg stratégiai partnerként tekint a kormány.

A megkérdezett szakemberek szerint a VOSZ-hoz és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségéhez hasonló álláspontot képvisel a Szép-kártya kivezetésével kapcsolatban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Korábban többen javasolták, hogy az Erzsébet-utalvány működjön tovább a Szép-kártya negyedik zsebeként. Ezt azonban lesöpörték a döntéshozók, ezáltal veszni hagyták az étkezési utalványt.