Iris Gleicke, a keleti tartományok fejlesztéséért felelős kormánymegbízott a Jelentés a német egység állásáról 2016 című dokumentum berlini bemutatóján hangsúlyozta, hogy a volt NDK területén az idegenellenesség egyre inkább megszilárdul, és "elmosódik a határ a polgári tiltakozás és a szélsőjobboldali uszítás között".

A “keletnémetek túlnyomó többsége nem idegenellenes vagy szélsőjobboldali”, de “még hangosabban és világosabban állást kellene foglalniuk” a demokratikus értékek mellett – mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.

Az NSDAP fegyveres alakulatainál használt egyenruhák színére utalva hangsúlyozta: “rajtunk, keletnémeteken múlik, hogy megvédjük-e társadalmunkat, városainak és falvainkat, vagy átengedjük a barna kísértetnek”.

A jelentés alapján tavaly a legkevésbé fejlett keletnémet tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában egymillió lakosra vetítve 58,7 "szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmény" történt. Utána Szászország (49,6), Szász-Anhalt (42,6), Berlin (37,9) és Türingia (33,9) következik, míg a nyugati tartományokban – ahol a bevándorlók, külföldiek, menekültek legnagyobb része lakik - 10,5 ilyen bűncselekmény jutott egymillió lakosra.

Iris Gleicke tájékoztatóján aláhúzta, hogy "az idegenellenesség és a szélsőjobboldali eszmék a társadalmi béke mellett a gazdasági felzárkózást is veszélyeztetik", amely egyébként is “finoman szólva vontatottan halad”.

Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly a nyugati tartományokban regisztrált szint 72,5 százalékát tette ki, ami ugyan nagymértékű emelkedés az 1991-ben mért 42,8 százalékhoz képest, de nem úgy tűnik, hogy a 27,5 százalékpontos különbséget a közeli vagy távoli jövőben sikerül ledolgozni.

Ehhez a nyugatinál jóval nagyobb ütemű növekedésre lenne szükség, de míg a nyugati tartományokban tavaly 1,7 százalékkal bővült a GDP, a keleti tartományokban csak 1,5 százalékos növekedést mértek – mutatott rá a kormánymegbízott.

A keleti tartományok egy sor mutatót tekintve jobb helyzetben vannak, mint a nyugatiak, például kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek és nagyobb a nők aránya a vezető pozíciókban. Azonban a gazdaság szerkezeti gondjai nem enyhülnek, továbbra is az elaprózottság, a kis- és közepes vállalkozások túlsúlya jellemző, és a fejlődés változatlanul szigetszerű.

Ezt mutatja a többi között, hogy a frankfurti tőzsdén jegyzett legnagyobb német részvénytársaságok DAX-30 indexben még mindig nincs egyetlen vállalat sem, amelynek a volt NDK területén van a központja, és igen jelentősek a területi egyenlőtlenségek, néhány újraiparosodott, modern, feltörekvő régió “világítótoronyként” emelkedik ki, míg más vidékek kevésbé fejlődnek – mondta Iris Gleicke.

Az országon belüli népmozgást tekintve látható, hogy az elvándorlás megállt – az újraegyesítés óta tavaly először volt pozitív a belső vándorlási mérleg, a beköltözők száma 7201 fővel meghaladta a nyugatra költözők számát -, és a határon átívelő vándorlásban is pozitív a mérleg – a bevándorlók száma 147 ezer fővel haladta meg a kivándorlókét -, de ez a folyamat várhatóan csak lassítja a társadalom elöregedését – áll a jelentésben.

Ezzel kapcsolatban Iris Gleicke hangsúlyozta: a bevándorlók és a menekültek megjelenése “nem megoldás a Kelet számára”, és ugyan mindent meg kell tenni, hogy a védelemre szoruló menedékkérők új hazára találjanak Kelet-Németországban, nem érdemes számolni azzal, hogy a "menekültek" ellensúlyozzák az elvándorlás demográfiai hatásait.

A jelentés szerint a keleti tartományok mintegy 16 milliós – Németország teljes lakosságának 20 százalékát kitevő – lakossága a várhatóan tartós bevándorlási többlet ellenére 2030-ra 7 százalékkal, egymillió fővel csökken, a 64 éven felüliek aránya pedig 24 százalékról 32 százalékra emelkedik, míg a nyugati tartományokban csak 2060-ra éri el a 32 százalékot a 64 éven felüliek aránya, vagyis Kelet-Németország sokkal gyorsabban öregszik, mint Nyugat-Németország.

(MTI nyomán)