- 0
Matteo Renzi: menekültjeinket elosztjuk az EU-ban.
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
Matteo Renzi olasz miniszterelnök szorgalmazza, hogy az Olaszországba menekülteket osszák el az Európai Unió országaiban. Itáliában az idén éppen annyi menekültet és migránst fogadnak be, mint az előző évben, írja a német gazdasági-politikai portál. Tegnap Merkel kancellár segítséget ajánlott fel Rómának a menekültválság terén. Dicsérte, hogy milyen szorossá vált az országuk közötti együttműködés e téren. Németország korábban inkább keletre, Olaszország pedig Líbia felé nézett. De most közösen cselekednek.
* * *
Merkel CDU-ja ma nyilvánosságra kerülő állásfoglalásában keményvonalas magatartást követel Oroszország ellen, mert Moszkvát teszi egyedül felelőssé az ukrán válságért, értesült a portál. Az így bírált német Frank-Walter Steinmeier külügyminiszternek ezt le kell majd nyelnie.
* * *
„Minden országnak joga van falat építeni” – ezt a mondatot emeli ki a portál Trump tegnapi mexikói találkozójából az ottani elnökkel.
* * *
Erdogan török elnök az USA kritikusát nevezte ki új belügyminiszternek. Süleyman Soylu eddig munkaügyi miniszterként szolgált, és ő volt a kormány első minisztere, aki azzal vádolta az USA-t, hogy az áll a meghiúsított puccs mögött.
DER SPIEGEL
A német hetilap portáljának reggeli köremailje első témájában összegzi Trump meglepetésszerű tegnapi látogatását Mexikóban, ahol Pena Nieto elnökkel beszélgetett. A levél kontrasztba állítja a barátságos, diplomatikus beszélgetést, ahol Trump megígérte, ha elnökké választják, mindkét félnek hasznosak lesznek a bilaterális kapcsolatok. Majd néhány órával később már otthon egy választási kampányon Trump újra a régi hangot ütötte meg a migrációval kapcsolatban. A köremail ezután ismerteti, Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke ma Ankarában találkozik Erdogan török elnökkel. Elkíséri őt a Spiegel tudósítója. Schulz korábban Erdogant élesen bírálta többek között azért, ahogyan török országgyűlési képviselőkkel bánik. „Erdogannak a puccs utáni tisztogatási akciói ellenére Brüsszelben érlelődik az a belátás, hogy diplomácia nélkül nem megy.” (A diplomáciára vonatkozó e megértő megjegyzést hiába keressük a Trump-Nieto összefoglalóban.)
Brüsszel döntése után, számította ki a globális brit lap „Az a 13 milliárd euró adóbüntetés, amelyet Írországnak kell megkapnia az Apple-től, mint illegális állami támogatás, harmincszorosa annak az adónak, amit a vállalat fizetett Európában az elmúlt tíz évben”. A Financial Times nagy terjedelmű írásához mellékelt egyik grafikonból látható, hogy az Apple mennyi adót fizetett európai országokban. A tízmilliós Portugáliában csak 1,7 millió dollárt. Magyarországon 110 ezer dollárt.
Újabb hatalmas pofont kaphat Varsótól az EU: a brüsszeli szakportál idézi a kormánypárti Ryszard Terlecki parlamenti képviselőt, aki a lengyel Rzeczpospolita lapnak egy tegnapi interjúban azt mondta, kormánya a nem lojális bírák eltávolítására készül az alkotmánybíróságból. „Nem engedhetjük meg, hogy ez a kabaré örökre folytatódjon”, mondta. Brüsszel azzal fenyegette Lengyelországot, hogy elvesztheti szavazati jogát az EU-ban, ha nem hagy fel az alkotmánybírókkal kapcsolatos, szerinte törvényellenes lépésekkel. (Az Egyesült Államokban például az elnök nevezi ki a legfelsőbb bíróság tagjait.)
Nigel Farage „Brexit vezető” nyilatkozott az amerikai hírportál „The Alex Jones Show” nevű televíziós műsorának, amelyben azt mondta, a globális elit nem érti a Brexitet, hiszen nem is hitte el, hogy az lehetséges. Nekik az a bajuk, hogy most egyszerre több fronton kell harcolniuk. „Itt vannak az amerikai választásuk, jön egy nagy népszavazás Magyarországon a Németországból jövő migránskvótákról, és ott van az osztrák elnökválasztás megismétlése, ahol a jobboldali jelöltet hamis szavazatokkal csalták el”. Elmondta, a Brexit volt az első nagy visszacsapás ezen elit ellen. Elmondta még, „Hillary képvisel mindent, ami az elmúlt évtizedekben rosszra fordult életünkben”.
Efraim Inbar professzor, az izraeli BESA agytröszt igazgatója – aki az izraeli kormány és a NATO számára készít tanulmányokat – most egy cikkben azt írja, hogy az iszlám terroristák elősegíthetik a Nyugat stratégiai érdekeit a térségben Irán, a Hezbollah, Szíria és Oroszország aláaknázásával. Szerinte az Iszlám Állam terroristáinak léte segíti „a rossz fiúkat, hogy megöljék a rossz fiúkat” és hogy a Nyugatnak engednie kell, hogy az Iszlám Állam létezzen, brutalitása ellenére.
William Engdahl, a globális politika és energiaügyek szakértője írt cikket arról, hogy már vezető amerikai biztonsági tisztségviselők is beismerik, az USA-nak benne volt a keze a törökországi államcsínykísérletben. Cikkében elsőként idézi Zbigniew Brzezinskit is, aki több amerikai elnöknek adott tanácsot. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó blogjából küldött twitter-üzenete így szól: „Súlyos hiba volt Recep Tayyip Erdogan török elnök ellen elkövetett államcsíny kísérlet amerikai támogatása, ami súlyos csapást jelenthet az Egyesült Államok hírnevére”.
Stephen S. Roach, a Yale Egyetemen működő Jackson Globális Ügyek Intézetének rangidős kutatója „Globális növekedés: még mindig made in China” című cikkét így kezdi: „Kína körbe trombitált gazdasági lassulása miatti nyekergés ellenére a kínai gazdaság továbbra is a világ bruttó gazdasági növekedésének egyedüli legnagyobb motorja marad. A bukdácsoló globális gazdaságnak – amely nagyon nem valószínű, hogy kibírna egy jelentősebb megrázkódtatást anélkül, hogy újra ne csapna át recesszióba – ez így annál is fontosabb.” A szerző ezután adatokat sorol fel. Ha a kínai gazdaság ideén 6,7 %-kal nő, akkor ez az egész világ GDP növekedésének – az IMF szerint ez 3,1 lesz – a 39 %-át adná. Ami eltörpíti az összes többi nagyobb gazdaság hozzájárulását. Az amerikai növekedés a kínai negyedével járulna hozzá a világ globális gazdasági növekedéséhez. Az „elmeszesedett európai gazdaság” a világ gazdasági növekedéséhez pusztán 0,2 %-kal járul. Japán alig 0,1 %-kal. Kínának a globális növekedéshez való hozzájárulása 50 %-kal nagyobb, mint az úgynevezett fejlett gazdaságok összességének 0,8 %-ra várható idei hozzájárulása. Vásárlóerő paritást tekintve a kínai gazdaság a világ teljesítményének 18 százaléka. Több mint a kétszerese az indiai output arányának. Ha a kínai gazdaság teljesítményét kivonnánk a teljesből, a világ GDP-je az idén csak 1,9 %-kal nőne. Úgyhogy talán jobb lenne a figyelmet Kínára fordítani, ajánlja a szerző.
„Oroszország-Irán-Törökország tengely: közös érdekek és üzenet a Nyugatnak” címmel a portál a francia Alexandre Del Valle geopolitikai elemzőt idézi, aki szerint a három ország között formálódó együttműködés alapja a pragmatizmus.
* * *
Elementáris fordulat történt a japán-orosz kapcsolatokban, miután Tokió bejelentette, hogy Oroszországgal gazdaságilag együttműködik, függetlenül a Kuril-szigetekkel kapcsolatos területi viták alakulásától. Eddig ennek pont a fordítottja volt a helyzet. De a geopolitikai erőegyensúly alakulása a japánokat rákényszerítette az együttműködésre. Az egypólusú világ mindinkább többpólusúvá válik és akár Hillary Clinton, de főleg ha Trump lesz az USA elnöke, az Egyesült Államok csökkenteni fogja a Japán melletti addigi kiállását. Holnap találkozik Abe japán miniszterelnök Putyin orosz elnökkel a vlagyivosztoki kétnapos Keleti Gazdasági Fórumon, amely minden bizonnyal nagy lendületet fog adni a két ország gazdasági együttműködésének, félre tolva a Kuril-szigetek ügyét.
* * *
A Sputnik News idézi, mit nyilatkozott Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke tegnap a CNN-nek. Ezt: „Franciaországnak minden jobb Hillyar Clintonnál. Minden. Mert azt gondolom, hogy ő háborút jelent. Pusztítást. A világnak instabilitást”.
* * *
Igen kínos dolog derült ki a gender egyenlőségre oly büszke skandináv országokban. A svéd Kalla Fakta tévéprogram bemutatta, hogy svéd orvosok országszerte szüzességi vizsgálatot hajtanak végre kislányokon akaratuk ellenére Svédországban. Isra Zriat norvég újságíró ugyanerről számolt be az Ytring norvég rádióprogramban. Egy 12 éves lányon is végrehajtottak szüzességi vizsgálatot, ugyancsak akarata ellenére.
„A kudarc elleni populista lázadás” főcímmel és „Elszúrt háborúk, egyenetlen növekedés és bizonytalanság erodálja az uralkodó osztályba vetett hitek” alcímmel elemzi a témát és Lengyelországra térve bemutatja, ott milyen populista kormányváltás volt annak ellenére, hogy a gazdaság páratlanul jól alakult. Csakhogy inkább a nagyvárosokban, míg a lengyel vidéken úgy érezték, ők kimaradnak belőle. A lap idézi, mit mondott Witold Waszcykowski új lengyel külügyminiszter ezzel kapcsolatban. „A legtöbb lengyelt a hagyomány, a történelmi tudat, a haza szeretete, az Istenbe vetett hit és egy nő és féri közötti normális családi élet motiválja. De a korábbi kormány úgy viselkedett, mintha a világ – marxista módon – rendeltetésszerűen haladt egyetlen irányba: a kultúrák és fajok újfajta keveréke, a biciklisták és vegetáriánusok világa felé, ahol csak megújuló energiát használnak és a vallás mindenfajta jele ellen harcba szállnak”.
„Háromdimenziós csiklóval magyarázzák a nemi gyönyört az iskolásoknak” címmel örvendezik hatalmas terjedelmű cikkében a liberális francia lap, amiért iskolakezdéstől immár első ízben lesznek már iskolák, ahol a diákok már kézbe is vehetik a klitorisz három dimenzióban nyomtatott színes, műanyag modelljét.
