Déli országból valók illetlenül érintették meg őket

A Herder-iskola diáklányait a villamosokon és buszokon zaklatták

A Kasseli Járásból való diáklányok, akik a Kasselben lévő Herder-iskolát látogatják, déli országból valók általi, a villamosokon és buszokon történt szexuális támadásokról mesélnek. [A német polkorrekt nyelvezetben a „Südländer” észak-afrikai vagy közel-keleti személyt jelent.]

Sokáig eltartott, amíg a lányok a tanárnőjükkel, Alexandra Schäferrel bizalmasan közölték: a három fiatal, 16 és 18 év közötti nőt a múltban minduntalan szexuálisan zaklatták. Iskolába menet hozzájuk tülekedtek, a popsijukon, a mellükön és a lábuk között megfogták őket, férfiak obszcén gesztusokat tettek, vagy azt kiáltották az arcukba, hogy „szajha.”

Az ok, amiért a lányok olyan sokáig – amíg már nem bírták tovább – hallgattak, társadalompolitikailag nyomasztóan súlyos: a férfiak, akik rendszeresen oly masszívan zaklatták és tapizták őket, minden valószínűség szerint bevándorlók. „Nem szeretnénk, hogy a menekülteket diszkriminálják; egyetlen embert sem szeretnénk egy kalap alá véve megvádolni, és semmi esetre sem szeretnénk, hogy a dolog rossz vért szüljön”, mondja Anna (nevét a szerkesztőség megváltoztatta). Politikai korrektsége megbénította.

A lányok a 4-es és 8-as villamosvonalon, de a 18-as és 19-es buszvonalon is utaznak. Ott ezek a férfiak különösen gyakran vannak úton iskolakezdéskor, és azután ismét iskolazáráskor, amint azt a lányok megállapították. „Egyszer egy villamosmegállóban hét férfi odajött hozzám, és azt kiabálták, hogy „Nő, nő, nő!” Azt bizony nagyon is fenyegetőnek találtam”, mondja Anna. Diákbarátnői bólintanak. A forgatókönyv túlságosan is ismert számukra. Kezdetben ezt egyáltalán nem fogta fel, meséli Anna. Azt kérdezte magától: a lábam között éppen most akaratlagosan érintett meg, vagy véletlenségből? Már a Herder-iskolában való első iskolai napján, a múlt évben [2015.] történt az meg vele először. „Azzal egyáltalán nem számoltam.”

Alig telik el nap zaklatás nélkül - így a három fiatal nő a „Kasseler Hilfe” [Kasseli Segítségnyújtás] egyesülettől jött Ute Ochs-szal való beszélgetés során. Alexandra Schäfer kezdeményezésére jött az iskolába, hogy a lányoknak tanácsot adjon, és megerősítse őket abban, hogy tegyenek feljelentést, még ha ezt ismeretlenekkel szemben teszik is. Ochs: „Ezeket a zaklatásokat az embernek nem szabad hallgatásba burkolózva eltűrnie; nyilvánosságra kell hozni.”

Ute Ochs a diáklányokkal

A részben sokkal idősebb férfiak nagy pimaszsága abban áll, hogy az áldozataikat már többször akár egészen hazáig követték, mesélik a fiatal nők. „Csak amikor az apám kilépett a házból, akkor kotródott el a férfi”, meséli Lisa (a nevét megváltoztatták). A szülők azután tájékoztatták a rendőrséget. „Ha az ember azoknak a tudtára adja, hogy az ember azt nem akarja, csak kajánul rávigyorognak”, mondja Lisa.

A tömegközlekedési eszközöket a lányok elkerülik, amennyire ez lehetséges. Időközben megtörték a hallgatásukat, további Herder-diáklányokkal információt cseréltek, és megállapították: „Ezeket a zaklatásokat sokan mások már ugyancsak átélték.”

Steffi Burmestert kérdezték a „Gemeinsam gegen sexuelle Gewalt aktiv (Gesa)” [Együtt a szexuális erőszak ellen aktívan] munkacsoporttól:

- A szexuális támadások a sok férfi migránssal gyarapodtak?

Steffi Burmester: Igen, a menekültekkel sajnos férfiak által elkövetett, szexuális jellegű erőszakban való óriáscsomagot is kaptunk.

- Miért van ez így?

Burmester: Az elkövetők gyakran más nőképpel bíró kultúrkörökből jönnek, egyedül vannak, és a menekülés, a félelem és a megaláztatás ideje után a körülményekhez képest megpróbálják a férfi mivoltukat megerősíteni. Ez azonban se felmentésre nem jogosít, se el nem fogadható.

- Mit kell tenni?

Burmester: A támadásokat nyilvánosságra kell hoznunk, még azzal a veszéllyel is, hogy azzal a jobboldal kezére játszunk. Végezetül a férfiakat át kell nevelni. Hogy az célba érjen, azt a kultúrkörükből való férfiaknak át kellene venniük, a mecsetekben is.