Nem a zsidóság, hanem a magyar nép és a magyar polgárság tragédiája a holokauszt - mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a békéscsabai holoemlékmű avatásán, amelyet a Békés megyei kiválasztottak munkatáborba szállításának 72. évfordulóján, vasárnap tartottak a békési megyeszékhelyen.
Kunos Péter nem engedett az épp aktuális holotanokból, s tovább sulykolta: hatszázezer magyar zsidót fosztottak meg a jogaitól, bélyegeztek meg és kergettek halálba, pusztán a hite miatt. 1941-ben Békéscsabán még 2558 zsidót tartottak nyilván, és bár sokan kényszerből a kitérést választották, hogy mentesüljenek a zsidótörvények alól, "nem úszták meg ők sem" - fogalmazott.
A hivatalos, megkérdőjelezhetetlen adatok szerint a 2200 békéscsabai zsidó közül 1902-en nem élték túl a lágert. A Mazsihisz-igazgató szerint a Békés megyei zsidó áldozatokról mostanáig egyetlen névsor és emléktábla sem emlékezett meg, ezt a hiányt pótolták most a zsidó áldozatok nevét tartalmazó emlékfal létrehozásával.
 Kunos szerint nem a zsidóság, hanem a magyar nép tragédiája a holokauszt |
Nagy Bercel, az x az n-ediken holoemlékmű felállítását 12 millió forinttal támogató Miniszterelnökség képviseletében arról beszélt: a XXI. században élőknek kell választ adniuk a XX. század világégéseire, a holokausztra, a gulágra.
Holoemlékműből, zsinagóga- és zsidótemető-felújításból sosem elég
A zsidóseggnyaló kormány válasza - szavai szerint - hármas: emlékezni kell és fejet hajtani a 600 ezer magyar (sic!) és a hatmillió nem magyar zsidó áldozatra, valamint a nyolcszáz "embermentőre". Támogatást kell nyújtani "az erőszakkal meggyengített közösségeknek" emlékművek létrehozására, zsinagógák és temetők felújítására. Harmadrészt zérótoleranciát kell hirdetni a "gyűlöletkeltés és a kirekesztés" ellen. Utóbbi a jogrendbe, az új polgári és a büntető törvénykönyvbe is bekerült - hangsúlyozta a hatalmas tettet Nagy Bercel.
Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke a megemlékezésen azt mondta: azért kellett létrehozni az emlékfalat, mert olyan kevés zsidó maradt mostanra Békés megyében, hogy félő volt, néhány évtized múlva örökre feledésbe merült volna a "mártírhalált halt zsidók" emléke.
Goldmann György, a Békés Megyei Zsidóságért Alapítvány kuratóriumi elnöke örömtelinek és egyben szomorúnak nevezte az emlékmű felavatását, s úgy fogalmazott, inkább megnyugvást jelent, hogy 72 évvel a deportálásuk után megörökítették az áldozatok neveit.
Fidesz: Minden iskolás az emlékfalhoz!
Vantara Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő felidézte: 72 éve számolták fel a békéscsabai gyűjtőtábort, ahonnan 3200 zsidót - köztük 2200 békéscsabait - deportáltak. Javasolta, hogy a környék valamennyi felső tagozatos osztálya látogasson el a következő tanévben az emlékfalhoz.
 Iskolásokat állítana holoemlékfalhoz a Fidesz |
Az avatóünnepségen felszólalt Biksz János "túlélő" is, aki elsőként tért vissza Békéscsabára a birkenaui munkatáborból. Imát Markovits Zsolt főrabbi mondott.
A 90 méter hosszú emlékfalat a Széchenyi ligetben, a katolikus és a zsidó temető között emelték. A klinkertéglákból álló falban gránittömbökbe vésték az állítólagos áldozatok nevét. A falon 2950 név szerepel, azoké, akiket Békéscsabáról és további csaknem húsz Békés megyei településről deportáltak a második világháború során, 1944-ben Auschwitz-Birkenauba.
Az áldozatok neveinek összegyűjtésében Balogh István kutatási eredményeit használták fel. A hivatalos adatok szerint Békés megyéből körülbelül ötezer zsidót vittek dolgozni 1944-ben, a holodogmatika szerint mintegy háromezret "meg is öltek" Auschwitz-Birkenauban.
Az emlékmű csaknem 30 millió forintból épült meg, a forrást többek között a Mazsihisz, a Miniszterelnökség és Békéscsaba önkormányzata biztosította.
A mintegy kétezer zsidó "túlélő" nagy része a háború után kivándorolt az országból (könnyen lehet, hogy az ő neveik is a falon csillognak - a szerk.), csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van kis lélekszámú zsidó hitközség a Viharsarokban.
(MTI nyomán)
