Az Oroszországból elszármazott németek (Rußlanddeutschen) Berlin politikáját helytelenítő véleményét a ZDF német közszolgálati tévéállomás Auslands-Journal (Külpolitikai Napló) című műsorában nemrégiben Juri Hempel (Gempel), a Krím félszigeti németek szószólója, a Szimferopol központú Wiedergeburt (megújhodás) nevű német egyesület vezetője is megerősítette. „Egyesek elégedetlenek a kialakult németországi helyzettel, mindenekelőtt a migránsokkal. Mások pedig nem hajlandóak elfogadni azt az állapotot, hogy Németországban egyre inkább szétverik a keresztény és családi értékeket”, idézi a krími németek vezetőjét Bodo Hering, a Berlin Journal főszerkesztője. Az oroszországi németek elfogadják Vlagyimir Putyint, elégedettek az orosz elnök bel- és külpolitikájával, miközben határozottan elutasítják az afroázsiai muszlim sáskahadat a németek nyakára zúdító Angela Merkelt és tettestársait, véli a krími németek szószólója.

A Berlin Journal főszerkesztője ezenkívül érdekes jelenségként említi Dimitrij Rempelnek, az Oroszországból kivándoroltak Die Einheit (Az egység) nevű, kölni székhelyű pártja elnökének „utazásszervező” tevékenységét. A Putyin politikája mellett teljes mellszélességgel kiálló párt elnöke az utóbbi időkben ugyanis több társasutazást is szervezett és vezetett Németországból a Krím félszigetre. Rempel ezeket az utakat kimondva, kimondatlanul azzal a céllal szervezi, hogy az Oroszországból, illetve a nem is olyan régen, két esztendővel ezelőtt még Ukrajnához tartozott (az ukrán Hruscsov eszement egyéni döntésének gyümölcseként – H. J.) Krím félszigetről elszármazott németek a saját szemükkel győződhessenek meg azokról a pozitív változásokról, amelyek az Oroszországhoz visszacsatolt területen végbemennek. Na meg arról is, hogy a sokat emlegetett németországi „hazug sajtó” (Lügenpresse), amiképpen a migránsokkal kapcsolatos történések esetében, úgy a Krím félszigeten uralkodó állapotokról is mennyire félrevezeti az embereket.

Egyébként nem csak a Krím félszigeten, hanem egész Oroszországban szívesen látják a hazalátogató, vagy végleg visszatérő németeket, reneszánszát éli a német nyelv és a kultúra, újjáélednek az egykori német települések. A fentebb már idézett Juri Hempel (Gempel) nemrégiben a német sajtónak nyilatkozva elmondta: a Krím félszigetnek Oroszországhoz való visszacsatolása óta eddig már 1200 krími német származású külföldi, köztük 400 németországi család jelentette be, hogy szeretne visszatérni a félszigetre. Az egykor a Krímből deportáltak, illetve azoknak leszármazottjai számára a hatóságok a Szimferopolhoz közeli Kolchuginot, az 1810-ben Kronental néven németek alapította települést jelölték letelepülési helyként. Az új házak építkezési költségeit, illetve a régiek megvásárlási árát a visszatérő németeknek kell állniuk.

A külföldről visszatérő németek a Krím félszigeti Kronentalban az őseik alapította helységben kezdenek új életet. 1811-ben 276 német lakosa volt Kronental falunak, s a jórészt Württembergből érkezett sváb parasztok kiváló növénytermesztők, állattenyésztők, illetve szőlő- és kertművelők voltak. A faluban egymás mellé épült a katolikus és az evangélikus németek temploma, amelyek közül az előbbit a németek 1941-es kiűzése után átalakítottak ortodox templommá. Az elűzés utáni évtizedeket Kronentalban túlélte ötvennégy sváb parasztház és a már említett két templom. Megmaradt a mészkőből épült Schneider-féle fogadó is, amelyben 1991-ben német kulturális és néprajzi központot hoztak létre. A Németországból visszatelepülők jó pénzért is szívesen vásárolják meg Kronentalban egykoron az eleik által épített régi házakat.

Az idézett német nyelvű világhálós lap a fentebb említett forrásokra hivatkozva hangsúlyozza: az egykori Szovjetunió, majd Oroszország területéről Németországba kivándorolt németek örömmel fogadták a Krím visszacsatolását az Oroszországi Föderációhoz, s többen már vissza is tértek a félszigetre, ahová először Nagy Katalin cárnő, majd I. Sándor cár meghívása nyomán érkeztek német telepesek a többi között Bajorországból, Svábországból (a mai Baden-Württemberg szövetségi tartomány), Pfalzból, a Rajna-vidékről még Svájc német részeiből is. Az első német telepeket már a XIX. század legelején létrehozták a Krím félszigeten, ahol példás mezőgazdaságot műveltek, kézműipart űztek. Ilyen telepek voltak például Herzenberg (1804), Zürichtal (1805), Kronental (1810), Friedental (1825) vagy Neusatz (1806), amely utóbbi érdekessége az, hogy a magyar Újvidék várost is Neusatznak hívják németül. Sztálin 1941. augusztus 20-án „örök időkre” elrendelte a Krím félszigeti németek deportálását. Közel 53 ezer krími németet még a Wehrmacht egységeinek megérkezése előtt marhavagonokba zárva elűztek a félszigetről, leginkább Kazakisztán területére. Igen sok krími német már a hosszan tartó deportálás idején meghalt. A német hadsereg 1942-es megérkezésekor csak 960 német származású személy volt a Krím félszigeten, ám 1943 szeptemberétől 1944 márciusáig az előre nyomuló Vörös Hadsereg elől ők is elmenekültek Németországba.

Amint annak idején mi is beszámoltunk róla, a Németországban élő oroszországi származású német közösség elsőként és határozottan tiltakozott a tavaly szilveszterkor Kölnben, Stuttgartban, Hamburgban és másutt a migránsok által elkövetett gaztettek, egy oroszországi származású kiskorú német lány csoportos megerőszakolása, illetve a német hatóságok sáskahad-pátyolgató magatartása ellen. A orosz-német közösség apraja-nagyja vonult ekkor az utcákra és terekre,Villingen-Schwenningenben, Rastattban, Augsburgban és Berlinben. Egyedül Baden-Württemberg tartományban – ahol a legtöbb oroszországi német él – mintegy háromezer ember tüntetett a migránserőszak ellen. A tüntetésen készült egyik fényképünkön látható transzparensen érdekes kérdés olvasható: „Miért kell európai katonáknak harcolni Szíriában az Iszlám Állam ellen, miközben több százezer fiatal szíriai férfi kávézgat Németországban és veszi fel a mi adónkból a szociális segélyt?”

A Krím félszigeti németeket 1941-ben virágzó településeikről Sztálin deportálta a szovjet birodalom más részeibe, az ottmaradtak pedig két esztendő múlva a Vörös Hadsereg elől menekültek Németországba. Az elmúlt két évtizedben az egykori Szovjetunió területéről Németországba kivándorolt krími eredetű németek ezekben a hónapokban újra vándorbotot fognak, ám ezúttal nem a Vörös Hadsereg, hanem a berlini maffiakormány által rájuk szabadított sáskahad elől kénytelenek menekülni.

Hering József – Kuruc.info