Barack Obama elnök meglátogatta a 90 éves angol királynőt, aztán „átugrott” a németekhez, hogy utolsó nagy feladatát teljesítse. Angela Merkel kancellár asszony tárt karokkal várta a vendéget, aztán a puszilózás után felavatták a világ legnagyobb kapitalista „cécóját”, a hannoveri világkiállítást.
2016. május 01., 17:212016. május 01., 17:21
Rendőrök ezrei vigyáztak a biztonságra, de az amerikai elnök érkezése előtti tüntetést nem tudták megakadályozni, ahol óriási tömeg tiltakozott az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény (TTIP) ellen. Hivatalosan 30 ezer tüntetőt emlegettek, a valóságban ennek a duplájáról beszélnek a résztvevők.
Az amerikai elnök céltudatosan jött, és beszédében megdicsérte, szinte felmagasztalta a német kancellár migrációs politikáját, és a várva várt transzatlanti paktum iránti lelkesedését. Gyakorlatilag ez azt jelentheti, hogy az iszlám nyugodtan bekebelezheti Európát, Amerikát ez egyáltalán nem zavarja, a kereskedelmi partnerséget pedig a leggyorsabban nyélbe kell ütni, és akkor miénk a világ legnagyobb szabadkereskedelmi területe. (Ezek után Kína csak a fejét csóválhatja.) Obama a nyolc év alatt sok érdekeset nem mutatott fel, de ha ez sikerül, akkor bizonyos háttérhatalmak nagy-nagy dicséretével vonulhat nyugalomba. (Még talán meg is hálálják neki...)
Iszlám vs. kereszténység
Az erőltetett, tömeges migráció kérdése már több mint egy éve foglalkoztatja Európa politikusait, de közös nevezőre még nem jutottak, a vélemények továbbra is eltérőek. Egyes pénzhatalmi csoportoknak érdekük, hogy Európában ne álljon vissza a rend és a biztonság, mert a zavarosban könnyebb a hatalmi érvényesülés, és az is biztos, hogy a muszlim tömegek becsempészése Európába – olcsó munkaerő reményében – szorosan összefügg a TTIP megvalósításával.
A német közvélemény megzavarodva figyeli az eseményeket, az emberek nem kapnak kielégítő válaszokat a kérdésekre, a politikai „hadszíntér\" pedig erősen megosztott. A jelenlegi kormánykoalíció kereszténydemokrata szárnya nagymértékben a kancellár asszony mellé állt, és követi a merkeli ún. „Wir schaffen das\" (Mi megoldjuk ezt) útvonalat. Azóta már a legtöbb német tudja, látja, hogy ezt így nem lehet megoldani. A napokban jelent meg Németországban Thilo Sarrazin egykori bankvezér, szociáldemokrata politikus legújabb könyve, melyben leleplezi Merkel kancellár, vele együtt pedig az egész jelenlegi uniós politika téves lépéseit, hamis jövőmegítélését. Sarrazin tézisei pár mondatban:
„Egy állam akkor működik a legjobban, ha társadalma a lehetőségekhez képest homogén, az emberek hasonló értékrendben gondolkodnak, és a társadalmat minden szempontból a magukénak érzik. (...) A muszlim–keresztény keveredés egy társadalmon belül minden esetben konfliktusokhoz vezethet, teljes megértés sohasem képzelhető el. (...) A német politika nem felelős a világ összes gondjáért, hanem elsősorban polgárai érdekeit kell hogy védje. (...) A menekültek ügyét a világ közösen kell megoldja, és ezt ott helyben, Afrikában, a Közel-Keleten kell megoldani, nem a németek nyakába akasztani. (...) Azt tudjuk, hogy a befogadott muszlimok legnagyobb része nem terrorista, de magukkal hozhatják a fanatikus, fundamentalista eszméket, melyből bizonyos esetekben terrorizmus születhet. A rizikó nyilvánvaló, és nem szabad kockáztatni.\" Ezek a gondolatok csak picinyke töredékei Sarrazin könyvének, mely a napokban kerül a könyvespolcokra, és remélhetőleg hamarosan magyarul is megjelenik.
Az iszlámkérdés ma a német média egyik legkedveltebb témája, és mint mindenben, a német politika és közvélemény ebben a kérdésben is erősen megosztott. A vita már 2010-ben elkezdődött, amikor az akkori német államfő, Christian Wulff nagy hangon kijelentette, hogy az iszlám Németország része. Volt is nagy csetepaté, sokan támadták, egyesek dicsérték. Aztán 2010 augusztusában megjelent Sarrazin első, Németország felszámolja önmagát című könyve, melyben a közgazdász erős hangon és világosan rámutat arra az objektív valóságra, miszerint a németek hibát követnek el bevándorlási politikájukkal. A német jegybank volt vezetőjét széles körű támadás érte, pártjából ki akarták zárni, bankelnöki posztjáról lemondott. A könyv sok százezer példányban fogyott el, és bebizonyosodott, hogy a németek nagy része hasonlóan gondolkodik, mint a szerző.
Ugyanazon év októberében Merkel kancellár végre kimondta az igazságot: „Az igyekezet, hogy egy multikulturális társadalomban a különböző kultúrák harmonikusan egymás mellett éljenek, megbukott.\" Ma feltehetjük a kérdést: vajon el is hitte akkor, amit mondott, vagy egyszerűen „populista\" megnyilvánulás volt a részéről? Nem telt el öt év, és tavaly januárban a török kormányfő berlini látogatása alkalmával Merkel már másképpen gondolkodik, és kijelenti: „A korábbi szövetségi államfő, Christian Wulff mondotta: az iszlám Németország része. És ez így van! Ezen a véleményen vagyok magam is.\" Most erre mit lehet mondani?! Melyik Merkelnek higgyünk? Vagy lehet-e ezeknek a politikusoknak valamit is hinni, akik a saját hazájuk ellen politizálnak?!
Német bűntudat és politikai korrektség
2015-ben Merkel többször hangsúlyozta, hogy Németországban szívesen látnak mindenkit, aki elfogadja a törvényeket, nyelvtudást szerez stb. Sőt a berlini kormány mindent megtesz majd a bevándorlók integrációjának sikeréért. A többit tudjuk: múlt évben Merkel nevét harsogva meneteltek a Balkánon keresztül a „muszlim tömegek\" Európa felé. Pár száz évvel ezelőtt így vonultak a janicsárok Buda alá...
Sarrazinhoz hasonlóan több bátor politikus és publicista hangsúlyozza, miszerint a németek számára ideje, hogy „feloldódjék\" a „Schuldgefühl\", a bűntudat nagyapáik tetteiért. De meg kell szűnjön az álszent, ellentmondásos „politikai korrektségre\" való hivatkozás is, ami megakadályozza, hogy az igazságot és a valóságot feltárjuk az emberek előtt. Ezen az útvonalon indult el az új német politikai párt, az Alternatíva Németországnak (AFD) is, amelyet naponta támad a média, a baloldal szlogenjeit olvassák a fejükre; mármint hogy populisták, rasszisták, idegengyűlölők. A németek egy részében még jelen van a múlt árnyéka, és bár az ország legalább kétharmada látja, hogy a merkeli politika elvesztette az irányítást a menekültáradat felett, fejet hajtanak a „vezetői hang\" előtt. (Amúgy ezt tették mindig történelmük folyamán.)
A német televíziókban, politikai viták során gyakran felteszik a kérdést: lehetséges, hogy az iszlám ma már Németország része, és ez a nagy idegen vallás ma végleg befészkelte magát keresztény kultúránkba? A kérdés rázós, a feleletek nem mindig egyértelműek, és merem állítani, hogy a programok irányítottak. A hivatalos álláspont mindig a merkeli vonalat követi, és igennel felel: „az iszlám már hozzánk tartozik, és a muszlim menekülteket továbbra is szívesen látjuk\". Az irány csak annyiban változott, hogy a határokat meg kell ugyan védeni, de a török vagy más területen, lágerben összegyűjtött menekülteket szép lassan, rendezetten és arányosan széjjel kell osztani Európában. Ebben fognak segíteni török barátaink, akik ezért természetesen jutalmat kapnak. Nos a törökökkel való lepaktálás szintén megosztja a németeket, de az egész Uniót is.
A szabadkereskedelmi paktum veszélyei
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pár nappal ezelőtt tízpontos javaslatot terjesztett elő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) lisszaboni tanácskozásán, melyben gyakorlati megoldásokat ajánl a bevándorlási válság megoldására. Az akciótervben elsősorban a külső határok megvédése, a schengeni egyezmény szigorú alkalmazása és az ún. kvótarendszer elutasítása szerepel. A javaslat szép és jó, sőt dicséretes, de ezek a kérdések csak kimondottan az akut válsághelyzet egy bizonyos fázisaira vonatkoznak, és nem az alapproblémákra.
A magyarok és még néhány dél-kelet-európai állam – köztük a visegrádi négyek – hangsúlyozták, hogy demográfiai és gazdasági problémáikat saját maguk, egyedül, Brüsszel beavatkozása és elképzelései nélkül szeretnék megoldani. Nem támogatják idegen kultúrájú tömegek „arányos elosztását\" Európa területén. A török vagy más gyűjtőhelyekről viszont a közeljövőben rendszeres menekülttranszportok indulnak majd Európa felé, a kvótaügy tehát terítéken marad, és ez ellen nem elég nekünk, és mondjuk szlovák barátainknak tiltakozni, ez ellen egy szélesebb és komoly érvekkel alátámasztott összeurópai visszautasításra lenne szükség. De Európát, a fenti részletkérdésektől eltekintve, két oldalról éri támadás, és a kettő között szoros az összefüggés.
Geopolitikai szempontból az Egyesült Államok Európán keresztül igyekszik kelet felé orientálódni, és gazdasági és politikai hegemóniával útját állni az orosz terjeszkedésnek. Ennek egyik eszköze a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény (TTIP), melynek megkötése még ebben az évben aktuális lehet. Az egyezménynek Európában nagyon sok az ellenzője, de a döntés sorsa nagymértékben függ a német véleménytől, ott viszont a jelenlegi kormányerők – külső nyomásra – hajlandóságot mutatnak a szerződés elfogadására. A rengeteg ellenérv közül kiemelem a legveszélyesebbet, és ez elegendő lehet, hogy Európa nemzetei egy emberként tiltakozzanak az egyezmény ellen.
A TTIP a nemzetállamok lassú, de biztos pusztulását eredményezné. A nagy multinacionális cégek és az államok közötti viták rendezését egy ún. döntőbírósági eljárás döntené el. A tapasztalat igazolja, hogy egy milliárdos világcég – főleg kis államokkal szemben – óriási fölényben van, tehát arra kell számítani, hogy beruházási, befektetési és más termelési kérdésekben a multicégek uralma kezdődne. Az egyezmény világosan kimondja, hogy a jövőben teljesen átírják a világgazdaság szabályait, mindenben a globalizációs érdekek kerülnek előtérbe, a nemzeti érdekek már nem számítanak. A TTIP-tárgyalások titokban történnek, részleteket nem lehet megtudni. Ez teljesen demokrataellenes. Ha Brüsszel mégis a TTIP javára döntene, valószínű, hogy az Unió szétesik, mert Kelet-Európa kis nemzetállamai nem adják fel függetlenségüket.
Közös európai platform kell
Az iszlám mint vallás addig nem veszélyezteti Európát, amíg a két civilizációt össze nem keverik. A só és a cukor egymagában értékes ízesítő, de összekeverve élvezhetetlen. Az 1400 éve létező iszlám szervezettsége, a kezdeti kalifátusoktól napjaink szaúdi királyságáig és az iráni köztársaságig a politikai rendszert az iszlám szent könyvére, a Koránra korlátozza, és az alkalmazott jogrend náluk a Saría, az iszlám szent törvénye. Egy igaz hitű muszlim csak Allahnak, illetve a Saríának tartozik engedelmeskedni. Hitüket tisztelni kell, de kompromisszumra ezen a téren nincs lehetőség, mert a nyugati jogrendszer számukra nem jelent semmit.
Hogyan képzelhető tehát az integráció? Bár az iszlám elismeri a zsidó és keresztény vallást, a Korán tanítása kifejezetten elítéli Krisztus keresztény istenítését. Itt sincs magalkuvás. A nyugati, keresztény civilizációban – mondjuk úgy, kultúrában – a francia forradalom után elindult szekularizációs folyamatok révén az állam, a társadalom irányítása és mindennapi élete nagyjából elkülönült az egyháztól. A 20. század szörnyűségei a vallástól való tömeges elfordulást eredményezték, és ehhez hozzájárult a „modern\" neoliberális gondolkodásmód is. Szomorú, hogy a mai Európában a kereszténységnek nincs már döntő szava, sőt a keresztény értékekre hivatkozás lassan már a populizmus jelzőt kaphatja. Ne csodálkozzunk tehát, ha a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselői hangosan védik az iszlám jelenlétet Németországban, és tisztán üzleti megfontolásból milliós muszlim tömegeket engednének be az országba. Ha ezt így folytatják, két vagy három évtized multával pártjukat „Muszlimdemokrata Unió\" névre kell hogy változtassák...
A fentiek csak nagyon röviden vázolták azt a két nagy veszélyt, ami ma Európát fenyegeti. Minden mellébeszélés helyett közös jövőnkről kellene közösen tárgyalni, félretéve az egyéni, és főleg a materialista érdekeket. Az iszlámmal meg lehet békülni, talán egy új, közös Isten megtalálása után, de összekeverni Európában a két kultúrát nem szabad, veszélyes, és az egyik oldalnak sem használna. Tehát az iszlám nem Németország része, de nem lehet Európába sem „beültetni\", nem ver gyökeret, csak elnyomja a már ott lévőt. A transzatlanti paktum pedig sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem hozna javulást Európában, kimondottan amerikai, illetve globalizációs érdekeket szolgálna.
Ilyen értelemben kell elgondolkodni és egy közös európai platformon határozott, védekező álláspontot kialakítani Európa védelmére.
A szerző Németországban élő publicista
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!