Szombaton 11 órakor érkeztünk meg Érdre egy áruház parkolójába, ahol az előzetesen megbeszéltek értelmében találkoztunk azzal a 14 éves fiúval, akit négy cigány származású alak támadott meg néhány héttel ezelőtt a belvárosban.

A támadók hátulról rontottak Árpádra és barátnőjére, akivel kettesben sétáltak, majd verték őket agyba főbe. A lány úszta meg kevésbé az esetet, Árpád elmondása szerint négy napig volt kórházban. A fiúról az eset óta a lány és szülei hallani sem akarnak. Rendőrségi feljelentés az ügyben nem született. A támadás valószínűsíthető oka a magyar nemzeti jelképpel ellátott öltözetük lehetett.

Rövid beszélgetés után indultunk el a fiú kertvárosi otthonához, ahol megmutatta nekünk a környéket, ahol szüleivel lakik. A séta során volt ”szerencsénk” elhaladni az utcájukban csoportosuló, felnőtt férfiakból álló ómigránsok mellett is, akik rendszeresen beszólogatnak a fiúnak, köpködnek rá, gúnyt űznek belőle. Mindezt azért kapja, mert nyíltan felvállalja nemzeti hovatartozását.

De mivel most nem egyedül sétált, a szokásos agresszió elmaradt. Viszont egy mellettünk elhaladó autóból valami félelemkeltően rossz arcú, félmeztelen, sötét bőrű egyén szólt ki, hogy hamarosan nagy bajunk lesz, mert jönnek a rendőrök, ja, és ne menjünk ám sehová.

Természetesen indultunk tovább, egy szintén nem messze lakó helyi családhoz. Őket 2015 telén támadták meg, pontosabban egy fiút és a segítségére siető édesapát verték meg, majd fenyegettek módszeresen szintén az érdi kertvárosban. Az elkövetők nem meglepő módon a cigányság soraiból kerültek ki. Akkoriban a MÖM százhalombattai tagjai erősítették a családot, akik most bírósági tárgyalás előtt állnak, mint tanúk. Az elkövetők ugyanis tettükért - ebben az esetben remélhetőleg - méltó büntetést kapnak. Azért illúzióim nincsenek most sem, mivel köztudott, hogy hazánkban Justitia mérlege nagyon egy irányba, nevezetesen a sötétebbik oldalra billen rendszerint, még mindig.

Ja igen, útközben még a rendőrség is nagy erőkkel a nyomunkba szegődött, majd levillogtak bennünket. A kisbuszunkban hirtelen hatalmas rumlit csináltak, majd mikor a fehérneműk között sem találtak semmilyen emberi élet kioltására alkalmas fegyverarzenált, jó utat kívántak és továbbálltak. Köszönjük!

A családlátogatás után Százhalombattán tartottunk két órás harcművészeti foglalkozást, ahová az érdi fiú, Árpád is velünk tartott. Majd onnan visszaszállítottuk fiainkat Érdre, ahonnan Székesfehérvár felé vettük az irányt.

Itt a Jobbik helyi irodájában már vártak bennünket, és Major Józsi barátom segítségével, vezetésével megalakítottuk a MÖM térségbeli csoportját. Ezúton is köszöntöm az újonnan csatlakozó bajtársaimat a Magyar Önvédelmi Mozgalom hazafias, családias közösségében!

Remélem, a továbbiakban Árpádnak sem kell elszenvednie különböző atrocitásokat a nemzeti hovatartozása miatt. Figyelemmel kísérjük a sorsát és tartjuk a kapcsolatot vele is.