Februárban még csak a polgárok 35 százaléka gondolta úgy, hogy Berlin városa további menekültek befogadására képes, mintegy hat héttel később, áprilisban már 49 százalékuk – számolt be róla a Berliner Morgenpost. Most 47 százalék gondolta úgy, hogy nem lehetséges további menekültek befogadása, az előző közvélemény-kutatásnál ez még 56 százalék volt. (A fennmaradó pár százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.)

Berlinben mostanában napi 60 menekültet regisztrálnak, ami töredéke a korábbinak, főleg a Macedóniában emelt kerítésnek köszönhetően sokkal kevesebben jutnak el Németországba – írja a lap. A változás szemmel látható, az illetékes berlini menekültügyi és szociális hivatal (Lageso) előtti korábbi elképesztő sorok egészen kulturálttá szelídültek. A "regisztrált menekültek" felét egyébként más német tartományokba irányítják át.

Ami a pártállást illeti, a Szocialisták (SPD), a Baloldal (Linke) és a Zöldek körében magas a menekültek befogadása mellett voksolók aránya, sorrendben 58, 69, illetve 85 százalék. A konzervatív CDU-szavazóknál 45 százalék igennel, 50 százalék nemmel válaszolt a további befogadás kérdésére. A szélsőjobboldali AfD köreiben 92 százalék a betolakodók elutasítottsága, a liberálisoknál (FDP) pedig kétharmad.

A terrortól viszont a polgárok többsége tart, 16 százaléka nagyon magasnak, 46 százalék magasnak ítélte meg a terrorveszélyt. A 29 százalékuk csekélynek, öt százalék nagyon csekélynek sorolta be. Sokan tartanak attól, hogy a franciaországi, belgiumi merényletek után a következő célpont Németország lesz. Főleg a fiatalok és a szélsőjobboldaliak aggódnak, az idősek és a baloldal kevésbé.

Az ezer megkérdezett személy 36 százaléka azt mondta, hogy a terrorveszély miatt kerüli a tömegrendezvényeket, 44 százalékuk pedig elismerte, hogy odafigyel a gyanús tárgyakra és emberekre a környezetében.

(Privátbankár nyomán)