„Líbiában 800 000 migráns vár arra, hogy továbbjusson Európába”, idézi a vezető osztrák lap Jean-Yves Le Drian francia belügyminiszternek csütörtökön Párizsban újságírók előtt tett kijelentését.

***

Ian Buruma befolyásos amerikai gondolkodó és egyetemi tanár arról írt cikket a vezető osztrák konzervatív lapban, hogy miért olyan nagy divat ma Európában népszavazást szervezni. Szerinte a polgárok mély bizalmi válságát politikai képviselőikkel szemben a közvetlen demokrácia nem fogja tudni megoldani. A brit uniós tagságról rendezendő referendum után a migránsfelvevő kvótarendszerről szóló magyar népszavazásról ír, majd pedig az EU-Ukrajna társulási tagságról a jövő hónapban rendezendő hollandiai referendumról. Buruma  a népszavazást a diktátorok és demagógok eszközének tartja, miután idézte Clement Attlee egykori munkáspárti vezér erről szóló véleményét.

„A brüsszeli támadásokat követő és megelőző legutóbbi nyomozási hibák lemeztelenítik az európai nyomozóhatóságok és titkosszolgálatok kaotikus állapotát”, olvasható a több millió példányban megjelenő német bulvárlap cikkében, amely idézi Peter Neumannt, a londoni King’s College terrorizmus-szakértőjét, aki kijelentette, hogy Európában nincs adatbank, amelyben központilag  tárolnák az összes  külföldi harcos, a közrendre és közbiztonságra veszélyt jelentők és potenciális terroristák összes nevét”. Hozzátette: „Az európai biztonsági szolgálatok most sem cserélnek adatokat egymással, mert nem bíznak egymásban.” Stephan Mayer CSU-politikus és belügyi szakértő szerint az EU-ból kiutazott 4500 dzsihadista közül eddig csupán kétezret tárolnak a schengeni információs rendszerben”. Günther Oettinger uniós biztos az EU-belügyminiszterek tanácskozása alkalmával azt nyilatkozta a lapnak, hogy az európai biztonsági hatóságok jobb összehangolása szükséges, és bírálta a belga rendőrséget, illetve biztonsági hatóságokat. Azt mondta: „Csak Brüsszelben egyedül több rendőri hatóság van, amelyek egymással nem működnek együtt a kellő mértékben. Ez így nem mehet tovább.”

A német gazdasági-politikai hírportál ezt a mérleget vonta meg az uniós belügyminiszterek brüsszeli találkozójáról: „A találkozóra inkább a tanácstalanság és az államok egymás iránti, növekvő bizalmatlansága nyomta rá bélyegét. Angelino Alfano olasz belügyminiszter ezt mondta: „A terrorizmus gyors, de Európa gyakran lassú”.

***

Belgiumi bankok arra figyelmeztetnek, hogy a pénzautomatákban hiány következhet be készpénzből. Mivel a rendőrség folyamatosan  terrorelleni bevetésen van, a készpénzszállító járműveket nem tudják biztosítani.

Tariq Ramadan, az Oxford Egyetemen az iszlám tanulmányokat oktató, világszerte ismert guru hatalmas terjedelmű cikket írt az amerikai portál európai kiadásában ezzel a címmel: A terror nem csak „ostoba”, „irracionális” és „barbár”. Kifejti véleményét, hogy miközben semmi nem igazolja a brüsszeli és párizsi támadásokat, meg kell érteni azok kivitelezőit, azaz azt, hogy mi hajtja az erőszakot végrehajtó terroristákat. „Fel kell tenni a kérdést, vajon helyes-e háborút hirdetni, amikor polgárainkat gyilkolják le, de amikor más, tőlünk messze lévő országok polgárait öljük meg, akkor békében lévőknek tekintjük magunkat?” Később ezt írja: „Csak vészterhes tudatlanságunkat bizonyítja, ha továbbra is tagadjuk, van kapcsolat Szíriában, Líbiában, Irakban, sőt Palesztinában követett politikánk és az Európát célzó terrortámadások között”.  /Aki az eredetileg franciául írt cikk angol fordítását kívánja olvasni, itt találhatja./

„Képes megtartani magát Európa közepe?” címmel a vezető amerikai lap Hamburgban fogalmazott véleménycikke azzal kezdődik, hogy a brüsszeli robbantás után az őrület elől rohanó emberek átvitt értelemben rohannak azon félelmükben, hogy „az uniót Németország, annak tényleges vezetője kergeti káoszba”. Az a Németország, amelynek „a migránsok irányában mutatott jólelkű bőkezűsége  a mai és holnapi terroristákat vonzza”. A szerző ezután felveti azt a hipotézisét, hogy ha a britek júniusban az unió elhagyására szavaznak, példájukat Magyarország és Lengyelország is követheti. „Az Európai Unió gyorsabban felszívódhat, mint bírálói arról álmodtak volna.” Majd rátér arra,  hogy maga Belgium is mennyire széttépődött ország, és idéz egy szocialista politikust, aki 1912-ben I. Albert királynak azt mondta: „Il n’y a pas des Belges”, vagyis nem léteznek belgák. /Ennyit a balliberálisok egyik lépten-nyomon elmondott, okoskodó viccéről: „És hová álljanak a belgák?”/ Vannak vallonok és flamandok. (És magukat „brüsszelinek” nevező fővárosiak.) Majd ez a mondat jön: „A hivatalos Belgium keményen dolgozott azon, hogy meghaladja a nacionalizmust, hogy ne legyen német vagy francia állam. De európai állam sincs még.” /A szerző, Jochen Bittner a német Die Zeit hetilap szerkesztője, mely a balliberalizmus és neokonzervatívizmus fura keveréke./

„Az ENSZ Emberjogi Tanácsa úgy szavazott, hogy adatbázist hoz létre, amely megnevezi azokat a vállalatokat, amelyek a megszállt Ciszjordánia izraeli telepein és Kelet-Jeruzsálemben működnek, ami jelképes győzelem a palesztinoknak és csapást jelent az izraeli kormánynak és szövetségeseinek”, kezdődik a globális brit lap „Izrael felháborodottan támadja az ENSZ-t, amiért feketelistázza a telepeken működő vállalatokat” című cikke. A tegnap megszavazott lépés ellen a szavazás előtti időkben Izraelen kívül az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság tett erőfeszítéseket. A Palesztinát az ENSZ-nél képviselő Ibrahim Hreiseh üdvözölte az adatbázis létrehozását, méltatva az azt megszavazó országokat. Emmanuel Nahshon, az izraeli külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az ENSZ Emberjogi Tanácsa „cinikus, szégyentelen és képmutató testület, amelynek minden bizonnyal sürgős mentális kezelésre van szüksége”. Hozzátette, „A szavazás eredménye további bizonyítéka e testület beteg megszállottságának, hogy különösen Izraellel foglalkozik, míg figyelmen kívül hagy olyan területeken, ahol az emberi jogokat megsértik világszerte, beleértve Szíriát, Líbiát és Észak-Koreát”. A lap hozzáteszi: „Izraeli tisztségviselőket megriasztja a BDS (Izrael bojkottálását, az onnan való tőkekivonást és az ellen való szankciókat sürgető mozgalom) sikere. A BDS azon nemzetközi kampány mintájára működik, amely nyomást gyakorolt az apartheidkorszak Dél-Afrikájában működő vállalatokra és bankokra.”

A patinás norvég napilap arról ír, hogy a norvég Munkapárt azt akarja, hogy egy gyereknek kettőnél több jogi szülője is lehessen, az örökbefogadással érvelve. /A norvég parlamentben, a Stortingban e baloldali párt a legnagyobb, noha ellenzékben van./ A cikk szerint a gyermeknek az a legjobb, ha többi jogi szülője is lehet. A Munkapárt törvénytervezete szerint a szülői otthonmaradás is megosztható lenne a jogi szülők között.

Az Európai Tanács szép csendben négy nappal későbbre, június 27-28-ra tolta át a tervezett uniós csúcsot, mivel az pontosan arra a napra esett volna, amikor a britek szavaznak az ország EU-tagságáról, írja az uniós ügyekre szakosodott portál. A portál megkérdezte erről az ET-t, de az nem válaszolt a feltett kérdésre.

(Forrás: Lovas István honlapja)

Kapcsolódó: Lovas István: Kicsúszott a New York Times "száján": egymilliárd ember indult neki a világnak