Hogy enyhítsék a Törökországra nehezedő migrációs nyomást, 400 ezer szíriai menekültet kellene széttelepíteni világszerte - közölte pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Vincent Cochetel, az UNHCR európai elnökségének igazgatója elmondta, hogy a menekülteket Törökországból az elkövetkező két évben oszthatnák szét. Ennek kapcsán felszólította az Európai Uniót (!), Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek többet a migránsválság megoldása érdekében.
 |
Bírálta, hogy európai felelős politikusok azt kérik a migránsoktól, ne vándoroljanak be az unióba, miközben - van képe azt hazudni - a "menekültek" több mint 90 százaléka háborús övezetből, Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkezik.
Több mint kétmillió menekült, többségük szíriai, tartózkodik jelenleg török területen. Tavaly mindössze 7500 menekültet telepítettek át Törökországból, köztük 1100 szíriait - tette hozzá Cochetel.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a helyzet gyorsan romlik Görögországban, ahol nagyjából 30 ezer migráns rekedt a macedón határ lezárása miatt. Macedónia körülbelül két hete lezárta a határait, és naponta "csak" néhány száz szíriai, illetve iraki menekültet enged be területére, ezért egyre torlódnak a bevándorlók a balkáni útvonal első állomásán.
"Kifutunk az időből, és az európai vezetőknek határozott kormányzásra és előrelátásra van sürgősen szükségük, hogy megbirkózzanak a helyzettel, amelyről úgy véljük, hogy még mindig kezelhető, amennyiben megfelelően állnak hozzá" - figyelmeztetett Grandi.
Az UNHCR hatpontos tervet terjesztett a migrációs válság megoldására az EU-tagországok állam- és kormányfői elé három nappal a hétfői EU-Törökország csúcsértekezlet előtt.
Az első pont szerint teljes mértékben végre kell hajtani az úgynevezett hot spotok, vagyis "menekülteket" regisztráló központok létrehozására vonatkozó elképzeléseket. Ugyanakkor Olaszországból és Görögországból menedékkérőket szükséges áttelepíteni, és visszaküldeni a menekültstátusra nem jogosult személyeket, akár a hatályos visszafogadási megállapodások keretében is.
Másodszor szükség van a Görögországnak juttatott támogatás növelésére, hogy Athén meg tudjon birkózni a kialakult humanitárius vészhelyzettel. A harmadik pont szerint biztosítani kell, hogy a tagállamok egymás között betartsák a menedékjogra vonatkozó uniós jogszabályokat és rendeleteket.
A negyedik pontban az UNHCR azt sürgeti, hogy tegyék lehetővé a "menekültek" számára a legális bevándorlást biztonságos, szabályozott programok keretében. Az ötödik pont szerint meg kell védeni a veszélyeztetett egyének biztonságát. Védelmet kell nyújtani az egyedül utazó, vagy szüleiktől elszakított gyermekeknek, intézkedéseket kell hozni a szexuális erőszak megelőzésére, fokozni kell a tengeri kutató-mentő műveleteket, illetve "fel kell lépni a migránsokat és menekülteket sújtó idegengyűlölettel és rasszizmussal szemben".
A hatodik pontban egy egész Európára kiterjedő, a menedékkérőkért felelős rendszer kifejlesztése szerepel. Ennek keretében regisztrációs központokat kell kialakítani azokban az EU-tagállamokban, ahol a migránsok először lépnek uniós területre, valamint egy olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztását.
Törökországnak júniusig meg kell(ene) szüntetnie a migránsáradatot - nem fogja
Törökországnak június 1-jéig meg kell szüntetnie vagy legalábbis jelentősen csökkentenie kell a migránsáradatot - közölte az Európai Unió törökországi delegációjának vezetője, Hansjörg Haber nagykövet isztambuli sajtótájékoztatóján pénteken. Emlékeztetett, hogy ez az a határidő, amikorra az EU-török visszafogadási megállapodást teljes egészében életbe kell léptetni.
Haber azt is tudatta, "nem automatikus", hogy az Európai Unió a kitűzött októberi határidőig dönt a török állampolgárokkal szembeni vízumkönnyítésről.
A diplomata bejelentette: az EU és Törökország megállapodott, hogy a novemberben elfogadott, 3 milliárd eurós akcióterv jelentős részét humanitárius segélyezésre fordítják. Haber elmondta, hogy a keretösszegből 400 millió eurót már átutaltak Törökországnak.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter eközben Athénban arról beszélt, hogy jelentősen csökkent az ország határaihoz érkező menedékkérők száma. A török diplomácia vezetője szerint megvizsgálják annak lehetőségét, hogy visszafogadják Európából azokat a menedékkérőket, akik nem Szíriából érkeztek.
Cavusoglu felidézte, hogy eddig Görögország 860 menedékkérő visszaszállítását kérvényezte, amit Ankara "99 százalékban" jóvá is hagyott. Szerdán 300, jobbára észak-afrikai menedékkérőt szállítottak vissza Görögországból Törökországba.
(MTI nyomán)
