Az erkölcsi fölény, amely győzelmet hozott az északiaknak
2016. január 1. 11:20
„Soha életemben nem éreztem bizonyosabbnak, hogy helyesen cselekszem, mint most, amikor aláírom ezt a papirost!” – mondta Abraham Lincoln a „lázadó” déli államok területén élő rabszolgákat felszabadító Emancipációs Kiáltvány aláírása kapcsán. Az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke 1862 júliusában ismertette a Kongresszus előtt a kiáltvány tervezetét, majd 1862. szeptember 22-én, öt nappal az uniós seregek antietami győzelme után jelentette be, hogy 1863. január 1-jével életbe lép a rendelkezés.
Korábban
Annak ellenére, hogy az északiak körében sokan ellenezték a feketék emancipációját, a polgárháború második évére a politikai-katonai döntéshozók felismerték, hogy a déli rabszolgák felszabadítása lehet a győzelem kulcsa. Ez a lépés ugyanis amellett, hogy jelentősen meggyengítette a konföderációs államok gazdasági helyzetét, jelentősen megnövelte az uniós hadseregben szolgáló katonák számát. Ráadásul az északiak erkölcsi fölényt is kovácsoltak az ügyből, hiszen innentől kezdve a nagyhatalmak már nem a déli államok függetlenségi törekvéseinek leverőjeként, hanem a feketék felszabadításáért harcoló szövetségként tekintett az Unióra.
Bár a haditengerészetnél már 1861-ben is alkalmaztak feketéket, 1862-ben pedig már az első ezredeiket is megszervezték, a fekete önkéntesek befogadása csak 1863-ban öltött tömeges méreteket. A felszabadított rabszolgákat azonban ezután sem kezelték egyenlő félként. Kezdetben a 13 dolláros havi zsold helyett mindössze 10 dollárt fizettek a feketéknek, és csak 1864-től kaptak ugyanakkora fizetést, mint fehér társaik. Ennek ellenére a háború végéig 178 ezren harcoltak az uniós hadseregek kötelékein belül.
Bár a kiáltvány kihirdetése hatalmas mérföldkő volt a feketék egyenjogúságáért folyatott harcban, még nem jelentett automatikusan egyenlő bánásmódot. Még egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a polgárjogi mozgalom minden korábbinál jelentősebb eredményeket érjen el a feketék szegregációjának megszüntetése területén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap