Ugyan az év első felében folyamatosan befogadóhelyek után kutattak az osztrák illetékesek, az ősz eleji sáskajárás, a határmentére naponta érkező több tízezer ember és az embercsempészek elleni küzdelem mégis nem várt kihívás elé állította az osztrák hatóságokat.

Az A4-es autópályán Pándorfalu közelében augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 illegális bevándorlót szállítottak összezsúfolva a jelenlegi magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába. A tragédiának iraki, afganisztáni, szíriai és iráni áldozatai voltak, a migránsok már a magyarországi útszakaszon meghaltak, az áldozatoknál oxigénhiányos állapot lépett fel, és megfulladtak.

Ausztria az esetet követően szeptember 16-tól bevezette a határellenőrzést, amely jelenleg is érvényben van. A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy a "menekült"csoportok sorozatos érkezése miatt a határátkelők biztonsága ellenőrzés hiányában nem garantálható.

Miután a magyar kerítésépítés megkezdése az osztrák politikusok heves bírálatait váltott ki, október végén Werner Faymann osztrák kancellár már arról beszélt, hogy határozottabb szabályozásra és a határtérség "műszaki biztosítására" van szükség a "menekült"áradat ellenőrzésére. A kancellár szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy - mint fogalmazott - "kaput épít oldalsó szárnyakkal".

A november közepén bejelentett tervek szerint Ausztria mintegy négy kilométeres, helyenként 2,5 vagy négy méter magas "kerítést" épít a stájerországi Spielfeldnél a betolakodók "szabályozott áthaladása" érdekében. Azonban mivel nem tudtak hiánytalanul megegyezni az érintett szakasz földtulajdonosaival, "lyukas lesz" vagyis több száz méteres szakasz hiányzik majd a kerítésből, amely várhatóan január elejére készül majd el. Az átkelőhöz terelőközpontot is építenek, amely karácsony után tesztjelleggel kezdi meg működését. A tervek szerint a migránsok haladását terelőkordonok irányítják, családok, illetve nemek szerint osztják szét őket. A beutazási ellenőrzés után vagy visszafordítják vagy ellátják és továbbutaztatják a migránsokat egy ausztriai befogadóállomásra.

A szeptemberben tartott felső-ausztriai és az októberi bécsi választásokon egyaránt előretört a szigorú menekültügyi megoldásokat szorgalmazó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely jól jelezte az osztrákok igényét arra, hogy sokkal határozottabb politikai intézkedéseket várnak el a helyzet kezelésében.

Így ősz óta a kisebb kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az eddiginél karakteresebb menekültügyi javaslatokkal áll elő, azonban a nagyobbik koalíciós fél, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az "emberi jogok" hangsúlyozásával "puhább" intézkedéseket szorgalmaz.

A néppárt ősszel dolgozta ki a szigorított menekültügyi eljárás tervezetét, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó időszakra szóló menekültstátust biztosítana, a családok egyesítését is feltételekhez kötné. Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a "menekülteket" az országból, ha az említett időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor további két évre meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott betolakodó anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák.

Mivel az eredeti tervezetet heves bírálatok érték, egy új javaslat szerint nem a származási ország, hanem a migránsok "eredményes integrációja", nyelvtudása és "munkaerő-piaci beilleszkedése" lehetne a hosszú távú befogadás szempontja. Az integráció hiánya esetén kiutasításról vagy kitoloncolásról is határozhatnak. Őrvidék (jelenleg Burgenland tartomány) lesz az első, ahol januártól a betolakodók az osztrák társadalmi értékekről (demokrácia, egyenlőség, buzerancia etc.) és az integrációról szóló tanfolyamon vehetnek részt.

Szintén a néppárt által kezdeményezett államvédelmi törvény módosításáról is megállapodott az osztrák kormány. A törvénytervezet reményeik szerint megkönnyítené a feltételezett terroristák elleni küzdelmet. Az indoklás szerint az új törvény egyszerűbbé tenné a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést.

A legutóbbi felmérések szerint az osztrákok 80 százaléka aggódik az országot érintő migránshullám miatt. A válaszadók több mint kétharmada tart nagyobb szociális konfliktustól vagy az iszlám terjedésétől, és csupán a válaszadók csaknem öt százalékának nincsenek személyes fenntartásai a kontinensfoglalókkal szemben.

A lakosság hangulata a tehetetlenség és a túlterheltség érzése között ingadozik, egyharmada együtt érez az illegális migránsokkal, azonban nőnek az aggodalmak is. Főleg a hatalmas méretű embertömegtől, a politikai megoldások csődjétől, a társadalom iszlamizálódásától, valamint az erőszak és a bűncselekmények növekedésétől tartanak az osztrákok. Többségük nem fogadna be több kontinenshódítót és egyetért a határellenőrzéssel, ugyanakkor elégedetlenek az európai menekültügyi intézkedésekkel is.

(MTI nyomán)