Harc helyett közös éneklés – ilyen volt a karácsonyi tűzszünet a lövészárkokban
2015. december 24. 15:49
1914 karácsonyán a nyugati fronton a háborúk történetének egyik legszürreálisabb jelenetsora játszódott le. A katonák, akik néhány órával korábban még azon törték a fejüket, hogyan lehetne saját életük veszélyeztetése nélkül kiiktatni a szemben álló fél hadseregének katonáit, 1914. december 25-én egy rövid időre felhagytak az ellenségeskedéssel, és barátkozni kezdtek egymással.
Korábban
Bár XV. Benedek pápa december 7-én felhívást intézett a harcoló felekhez annak érdekében, hogy legalább karácsonyra szüntessék be a harcokat, a katonai vezetők görcsösen ragaszkodtak volna a fegyelem fenntartáshoz, de karácsony napján számos helyen mégsem tudták megakadályozni a spontán tűzszünetet.
A katonák visszaemlékezése szerint elsőként a németek másztak ki a lövészárkokból a senki földjére, hogy ellenségeikkel kezet rázzanak, de volt, ahol a britek léptek fel kezdeményezőként. A katonák eleinte gyanakodva figyelték az ellenséges bakák barátkozásra hívó szavait, de hamar meggyőződtek róla, hogy fegyver helyett ezúttal valóban veszélytelenebb tárgyakkal vannak felszerelkezve.
Fotókat mutogattak egymásnak, csokoládéval, dohánnyal és alkoholos italokkal kínálták meg ellenségüket. Voltak, akik arra használták fel az alkalmat, hogy megkeressék és eltemessék a senki földjén elesett társaikat, de a többség inkább a barátkozásra figyelt. A katonák együtt énekeltek (javarészt karácsonyi dalokat, de volt, ahol a Marseillaise is felcsendült), és egyes helyeken még karácsonyfát is állítottak.
A frontkarácsonnyal kapcsolatban elterjedt egyik legismertebb anekdotával, a háborús felek között zajló focimeccsel kapcsolatban még a szakirodalom is megosztott. Az ötlet bizonyosan felmerült, de hogy valóban sor került volna ilyesfajta összecsapásra, abban nincs egyetértés. Az mindenesetre tény, hogy a különös tűzszünetnek a tisztek vetettek véget, akik az esetek többségében nem nézték jó szemmel a fraternizálást, és tettek róla, hogy hasonló ne ismétlődhessen meg még egyszer.
A témáról bővebben a Múlt-kor téli számában olvashat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap