“Évek óta bérlettel járok a strandra, és naponta tapasztalom a hiányosságokat, a személyzet felháborító viselkedését a vendégekkel szemben (tisztelet a kivételnek)!” – írja a Boon.hu olvasója, alább a folytatás.
 |
Átéltük az átépítés okozta kellemetlenségeket, sokszor balesetveszélyes körülmények között. Amikor már végkép tarthatatlan volt a helyzet, végre az ÁNTSZ bezáratta az építkezési területet.
A felújítás után sajnos mi kerültünk “kisebbségbe”, hiszen számunkra érthetetlen okokból ellepték a strandot a “rászorulók”! Viselkedésük felháborító, valamilyen okból a személyzet mégsem figyelmezteti őket! Fürödhetnek abban a ruhában, nadrágban, amiben az utcáról bejönnek, a férfiak alsónadrágban, a nők sortban, toppban, pólóban. Az én 2 unokám egyik nap megpirult a napon, másnap hófehér, előző este kimosott pólót adtam rájuk, hogy védjem a bőrüket. Az úszómester unokáimról levetette a pólót, ezzel szemben 1-2 óra elteltével bizonyos személyekre még rá sem szólt, hogy vegyék le a színes pólót és a nadrágot!
 |
Mi tudjuk, hogy dohányozni csak a kijelölt helyen lehet, bizonyos személyek figyelmeztetés nélkül dohányozhatnak a strand egész területén figyelmeztetés nélkül! (A jelenségnek itt lehet egy valószínűsíthető magyarázata - a szerk.)
Az ún. “úszómesterek” munkájáról már nem is beszélve: behúzódva az árnyékos terasz alá, hátradőlve mobiltelefonoznak, társalognak, olvasnak, a medencére csupán időnként pillantanak rá. De akkor is csupán a vízfelületet láthatják abból a helyzetből, ha esetleg valaki a víz alá süllyedne, elmerülne, azt észre sem vennék. Az én fiam középiskolás korában dolgozott vízőrként a selyemréti és tapolcai strandon is. Nekik a medencék melletti őrtoronyban kellett vigyázni a strandolókra! Le sem vehették a szemüket a medencéről! 2 óránként váltották egymást, akkor jöhettek le a toronyból, de akkor is folyamatosan körözniük kellett a medencék körül. Amikor ezt a napokban említettem a biztonsági őrnek, a válasza az volt, hogy az úszómester baja, ha történik valami!
Ezen a héten kb. 10 perce várakozott 2 biciklivel bejönni szándékozó vendég az oldalsó kapunál. Többszöri csöngetésükre sem ment senki kaput nyitni nekik. Mivel úszás közben én ezt láttam és hallottam, udvariasan szóltam a terasz alatt ülő úszómester “hölgynek”, aki hátradőlve, lábait egy másik székre felrakva már jó ideje csak a telefonját bűvölte. Válasza rövid és ellentmondást nem tűrő, flegma volt: “nem az én feladatom!” Ekkor kijöttem a vízből és odamentem hozzá, kikérve magamnak a hangnemet. Megkérdeztem tőle, hogy talán az a “feladata”, hogy kb. 45 perce a telefonjából fel sem pillant, és másik 2 fiúval társalog? Válasza ismét szemtelen, tiszteletlen volt: “Igen, az!”
Kértem a biztonsági őrt, hogy hívja le a vezetőt, melyet ő megtagadott! Közölte velem, hogy vannak fogadóórás napok, tehetek akkor panaszt!
Nem tudom, minek kéne már történnie, hogy végre ne mi legyünk a Selyemréti Strandért, hanem forduljon a helyzet!?
Korábban írtuk:
