A Dublin III. felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a "menekülteket", akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába.

Perényi János nagykövet közleménye szerint a Dublin III. felfüggesztésére "technikai okok" miatt van szükség, írja a lap. Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt azzal egészítette ki, hogy Magyarország csak átmenetileg mondja fel az egyezményt.

"Mindannyian európai megoldást szeretnénk, de védenünk kell a magyar érdekeket és a magyar lakosságot is" - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Die Pressének. Magyarországnak 2500 "menekült" befogadására van kapacitása, és már így is 3000-et fogadtunk be. A hajó megtelt, magyarázta a lapnak Kovács, aki szerint Magyarország képtelen több tízezer ide visszatoloncolt bevándorlót ellátni.

Perényi János bécsi nagykövet az Indexnek azt mondta: kedden sajtóbeszélgetésen fogadták az osztrák újságírókat a bécsi nagykövetség épületében. Itt Kovács Zoltán a megjelent újságíróknak azt mondta: a magyar kormányzat megítélése szerint az ország befogadóképessége nem bír el több "menekültet", ezért függesztjük fel ideiglenesen a Dublin III-t.

Az osztrák lap szerint a magyar lépés láncreakciót indíthat el. Várhatóan hamarosan Olaszország is ideiglenesen felfüggeszti a Dublin III. alkalmazását. Magyarország ezzel a lépéssel nyomást akar gyakorolni a csütörtöki EU-csúcsra.
Mi az a Dublin III.?
A Dublin III. Rendelet (egész pontosan a 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet) azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy "migráns" esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást azonban nem minden esetben ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család a menekülés során szétszakadt, és különböző európai államokban nyújtanak be menedékkérelmet, családegyesítésre kerülhet sor, és a családtagok menekültkérelmét együtt bírálják el.Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter nemrég azt mondta: a folyamatban lévő 1300 "dublini esetet" gyorsított eljárásban dolgozzák fel. Az év eleje óta Ausztriából 620 "menekültet" küldtek vissza a Dublini rendelet alapján másik EU-tagállamba.

Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint az ottani "menekültek" körülbelül egynegyede számít "dublini esetnek", akik Magyarországról vagy Olaszországból érkeznek. Ausztria jelenleg Görögországba nem toloncol vissza menekülteket, mert azt nem tartja biztonságos országnak, ahol megfelelő ellátást kapnak.

"Most már potenciálisan 160 ezer és 200 ezer közé tehető azoknak a száma, akiket nekünk vissza kellene fogadnunk. Csak a nyár folyamán egy tucat charterjárat érkezését jelentették be a német, svájci, francia hatóságok, amiben Magyarországon nyilvántartásba vett menekültek fognak ide érkezni" – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Mokka június 4-i adásában.

Nemrégiben a német és osztrák hatóságok azt jelentették be, hogy 15 ezer "menekültet" küldenek vissza Magyarországra. Német statisztikák szerint 2015 első negyedévében Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket. Magyarország 2304 esetben elismerte felelősségét.

A Helsinki Bizottság szerint mégis összesen 42 menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ráadásul nemcsak Németországban működik nyögvenyelősen az illegális bevándorlók visszaküldésére szolgáló dublini rendszer. Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk. Idén sincs kiugró növekedés eddig: az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. Ez összevetve a 2014-ben nálunk regisztrált 43 ezer menedékkérővel elenyésző.

A Helsinki Bizottság szerint a dublini rendszer egész Európában gyengén működik: a hatékonyságukról ismert német hatóságok visszaküldési eredményessége Bulgáriába is csak 3 százalék volt, de még a szomszédos Ausztriába is csak a lehetséges esetek 16 százalékában sikerült a visszaküldés az első negyedévben.

(Index nyomán)

Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" - a menekültek visszafogadását más uniós országokból - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

A közlemény szerint erről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és "Szlovákia" hatóságait.

Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat. A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 ember - ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert - fogott el tiltott határátlépés miatt.

"Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette" - tették hozzá, azzal együtt, hogy a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt. Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett menekült transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe - tették hozzá.

Mint írták: az ország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek, regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit és levette ujjlenyomataikat.

Magyarország vált az Eurodac-rendszer (a tagállamok területén illegálisan tartózkodó vagy oda illegálisan belépő személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását végző rendszer) alkalmazójaként azonosíthatóvá, mint olyan ország, ahol az illegális migráns elsőként lépte át jogellenesen a határt. Mindeközben elég egy pillantást vetni bármely földrajzi atlaszra ahhoz, hogy belássuk: Szíriából, Afganisztánból legkevesebb négy állam határát kellett - szintén jogellenesen - átlépnie a Magyarországon kérelmet előterjesztőnek ahhoz, hogy egyáltalán előterjeszthesse kérelmét a magyar bevándorlási hatóságnál - írták.

Az úgynevezett Dublin III. rendelet az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére. Ezután e menedékkérők ügyében csak az adott ország hatóságai illetékesek, ezért a többi uniós tagállamból visszaküldhetik a menedékkérőt az adott tagállamba.

"Megteltünk" - így kommentálta Kovács Zoltán kormányszóvivő a köztévében azt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal "technikai okokból határozatlan ideig", a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból.

Már hetek óta beszélnek arról, hogy a magyar ellátórendszer megtelt, naponta 600-800 ember érkezik a zöldhatáron át illegálisan Magyarországra, ami óriási terhet ró azokra, akik a bevándorlók regisztrációját végzik - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő a köztévében.

"Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország erején felül veszi ki a részét abból a küzdelemből, ami itt zajlik, míg - méltatlan módon - csak a mediterrán országokat sújtó dolgokról beszélünk" - tette hozzá. Szerinte az ország nem tudná kezelni, ha a délről érkező migrációs nyomás mellett elkezdenének visszaáramlani azok a menekültek, akiknek az ügyét más országokban kedvezőtlenül bírálták el.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e joga felmondani az úgynevezett dublini rendeletet - az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére -, azt válaszolta, hogy nem nagyon van más választása, hiszen a magyar ellátórendszer nincs felkészülve a menekültáradatra.

Hozzátette, hogy ezzel láthatóan az unió sem tud mit kezdeni, "egy rendszerszintű hibával állunk szemben, ezt mi folyamatosan mondjuk, várjuk azokat az intézkedéseket és válaszokat, amelyek európai szinten és a tagállamok szintjén is tudnak segíteni a kialakult helyzet kezelésében" - mondta Kovács Zoltán.

Az EU egyik menekültügyi jogszabálya, az úgynevezett dublini rendelet tiszteletben tartására szólított fel az osztrák belügyminiszter, miután Magyarország kedden bejelentette, hogy felfüggeszti a "menekültek" visszafogadását más uniós országokból. Állítólag bekérették a magyar nagykövetet is Bécsben.

Aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartani a schengeni határokat, és ugyanez vonatkozik a dublini rendeletre is - mondta Johanna Mikl-Leitner az APA osztrák hírügynökségnek.

A belügyminiszter azt mondta, Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. Negyven rendőrt küldünk a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad hogy egyoldalú maradjon - mondta a belügyminiszter.

Az APA értesülése szerint Perényi János bécsi magyar nagykövetet bekérették az osztrák külügyminisztériumba.

Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar hatóságoktól arra, miért függesztette fel Magyarország egyoldalúan a Dublin III. rendelet alkalmazását – közölte a HVG-vel a testület egyik szakszóvivője.

A zsidó lap írásban kereste meg az ügyben az Európai Bizottság illetékes szóvivőjét. Arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar kormány értesítette-e a testületet erről a lépéséről, ha igen, mikor és hogyan, valamint milyen válaszlépések várhatóak az EU-tól.

Natasha Bertaud bevándorlásért, belügyekért és állampolgársági ügyekért felelős szóvivő szerint az Európai Bizottság a tagállamoktól értesült arról, hogy Magyarország határozatlan időre felfüggesztette a Dublin III. rendelet alkalmazását, és nem fogadja a más tagországokból visszaküldött "menekülteket".

A bizottság ugyancsak más tagállamoktól értesült arról, hogy a magyar kormány technikai okokkal indokolta a lépést, és a felfüggesztés meghatározatlan időre szól. Az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és azonnali magyarázatot vár az egyezmény felfüggesztésére. A dublini szabályozás nem rendelkezik ugyanis a menekültek visszafogadásának felfüggesztéséről – derül ki a válaszból.

A Helsinki Bizottság szerint nincs olyan rendelkezés a Dublin III rendeletben, ami alapján felfüggeszthetnénk annak alkalmazását, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint pedig ez egész egyszerűen nem jogszerű lépés, és kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.

A Dublin III rendelet nem tartalmaz arra semmilyen rendelkezést, hogy ilyen módon felfüggeszthetné valamelyik tagállam a rendelet alkalmazását, írta a HVG megkeresésésre a Helsinki Bizottság munkatársa, Iván Júlia. Arra vonatkozóan vannak (elég homályos) szabályok, hogy ha egy tagállamra aránytalan terhet ró a helyzet, és nem tud a menekültügyi rendszer megbirkózni a kérelmekkel, akkor egy korai előrejelzésre, készültségre vagy válságkezelésre vonatkozó mechanizmus (33. cikk) keretében a Bizottságnál jelezheti, hogy gond van, a Bizottság pedig elfogadhat válságkezelő terveket, és így segíthet úrrá lenni a helyzeten. Arról azonban nem tudunk, hogy a magyar kormány jelezte-e már az Európai Bizottságnak, hogy gond van, kért-e hivatalosan segítséget vagy sem. Ha ezt nem tette meg, akkor "csak úgy" nem függesztheti fel a rendelet alkalmazását jogszerűen.

Ha két tagállam között vita alakul (37. cikk), ki,akkor kezdeményezhetnek egyeztetést, és egy közös bizottsággal próbálják feloldani az ellentéteket. Iván szerint ez inkább jogértelmezési kérdésekre vonatkozik, mint a menedékkérők konkrét fizikai átvételének megtagadására. Fontos azonban azt is látni, hogy mivel ennek nincs szinte semmilyen gyakorlata vagy előzménye, nem is került még sor ezeknek az eljárásoknak az alkalmazására eddig.

Iván szerint most a Bizottságnak kell lépnie, hogy sürgősen kivizsgálja, hogy mi a helyzet Magyarországon, és biztosítsa az uniós jog helyes alkalmazását vagy megoldást keressen a magyar kormánnyal közösen.

A zsidó lap előzőleg megkereste Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt, hogy véleményezze a kormány lépését. Szerinte a kormány nem teheti meg, hogy felmondja Dublin III-at. E lépésünk miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk. Amikor a Dublin III-as rendeletet megalkotta az Európai Tanács, felmerült ez a lehetőség, hogy egyes államok felfüggeszthessék a rendeletet, de végül elvetették az ötletet.

A kötelezettségszegési eljárás elég hamar eljuthat az Európai Unió Bíróságára, amely után első lépésként elmarasztaló ítélet születhet, majd egy napi mértékben megállapított pénzbüntetés következhet.

(MTI - HVG nyomán)

Lehetetlen egyoldalú lépésekkel megoldani a "menekültek" problémáját - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden este Prágában a magyar kormány döntésére reagálva, miszerint az ország felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból.

A magyar döntésnek nem lesz közvetlen hatása Csehországra, mert a két államnak nincs közös határa - közölte Bohuslav Sobotka.

"A hatás a Cseh Köztársaságra inkább közvetett lesz. Mindennek ellenére ez egy bizonyos negatív jelzés, hogy Európa nem képes megoldani a jelenlegi menekültügyi válságot" - nyilatkozott a cseh miniszterelnök.

A dublini rendelet nem ad lehetőséget az európai uniós tagállamoknak, hogy felfüggesszék azt, így a magyar lépés uniós ellenlépéseket is kiválthat - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens a köztévében. Szerinte a rendelet végrehajtásának felfüggesztése esetében akár a "menekültek" is perelhetik az adott tagállamot. (A TASZ-osok és társaik biztosan szívesen segítenének nekik - a szerk.)

Egy európai uniós rendeletet csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a rendelkezés erre lehetőséget ad, a dublini egyezmény viszont ezt nem teszi lehetővé - közölte Gálik Zoltán a köztévében. Az úgynevezett Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, hogy miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre, jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet.

Magának a rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja - mondta a szakértő. Hozzátette, hogy ebben az esetben akár a "menekültek" is perelhetik az adott tagállamot.

Elfogadhatatlannak nevezte Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, hogy Magyarország felfüggeszti az úgynevezett dublini rendelet végrehajtását, vagyis a "migránsok" visszafogadását más uniós országokból - jelentette az APA hírügynökség szerda reggel.

Az osztrák diplomácia vezetője kedd este telefonon folytatott megbeszélést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A bécsi külügyminisztérium tájékoztatása szerint Sebastian Kurz beszélgetőpartnerét arra figyelmeztetette: Magyarország eljárása "negatív következményekkel" járhat. "Ausztria ezt nem tűrheti el" - jelentette ki az APA szerint az osztrák miniszter.

Az osztrák belügyi, valamint a külügyi tárca kedden felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg a kötelezettségszegési eljárás lehetőségét az ügyben.

Azokat a menekülteket, akiket valamilyen oknál fogva üldöznek vagy nagyon komoly háborús helyzet alakult ki az országukban, továbbra is fogadja Magyarország, hiszen ők az életüket mentik - mondta Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő az M1 aktuális csatornán szerdán.

Hozzátette: akiknél azonban a fő motiváció gazdasági eredetű, akik a jobb élet érdekében indulnak el, azok nem menekültek.

Németh Szilárd úgy fogalmazott: a most zajló bevándorlás már gyakorlatilag egy népvándorlás, hiszen több millióan indultak el Európa felé. Ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha az Európai Unió határán kívül állítják meg őket, ennek érdekében az unió határát meg kell erősíteni, illetve azokat az állapotokat kell megszüntetni, amelyek ezt a jelenséget előidézik - fűzte hozzá.

A politikus kiemelte: Magyarország egyedül képtelen kezelni a helyzetet, ezért jön létre a déli műszaki határzár - amely csak a zöldhatárt érinti -, és ezért jelentette be kedden Magyarország, hogy nem fogad vissza senkit, mert az ország megtelt és nincs több kapacitás.

A határzárral kapcsolatban megjegyezte, más európai uniós országok is fontolgatnak hasonló lépéseket, vagy már meg is lépték, az Olaszországgal határos országok például már lezárták a határaikat.

Magyarország továbbra is betartja a dublini rendeletet, ugyanakkor technikai türelmet kér a további illegális bevándorlók visszavételére, hiszen azokat már képtelen ellátni - mondta Tasnádi László rendészeti államtitkár szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

A testület ülésén szintén részt vevő Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 "migránst" tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.

A főigazgató hangsúlyozta, minden a dublini rendeletből adódó kötelezettségét betartanak, de a "migránsok" Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket, és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak - fejtette ki, majd hozzátette, jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés és az ő esetükben kértek türelmet.

El kell kerülni az olyan falakhoz való visszatérést Európában, mint amilyen például a magyar-szerb határon épülne - jegyezte meg szerdán Matteo Renzi olasz kormányfő az Európai Uniót sújtó menekültválságról szólva az olasz szenátus ülésén.

"Nekünk kell megakadályoznunk a falak emelését Európában, vagyis azoknak, akik látták, ahogy ezeket a falakat lerombolják" - mondta a Corriere della Sera olasz napilap ismertetése szerint Renzi a berlini fal leomlására utalva.

A kormányfő figyelmeztetett arra, hogy Olaszország nincs abban a helyzetben, hogy minden "migránst" befogadjon. "Nem viselheti egyetlen ország az egész menekültválság súlyát" - tette hozzá.

Renzi ugyanakkor óva intett a pánikkeltéstől. Megjegyezte, idén eddig 61 400 embert mentettek ki a Földközi-tengerből, s ez a tavalyinál nyolcszázzal több.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: "Menekült"élet Bicskén: napi több ezres zsebpénz a kormánytól, egy kis sörözés, mobilozás, lopás a boltból, kislányok molesztálása, majd este irány a városba bulizni