A dokumentum aláírását az orosz államfő mérföldkőnek nevezte a két ország kapcsolatában, kijelentve, hogy annak keretében egyebek közt felemelik a dél-oszétiai nyugdíjakat és közalkalmazotti béreket, továbbá Moszkva egymilliárd rubelt (mintegy 4,7 milliárd forint) utal fejlesztési célokra a kaukázusi területnek, és egyszerűsítik az orosz állampolgársághoz jutást a Dél-Oszétiában élők számára.

Grúzia az egyezményt úgy értelmezte, mint Oroszországnak a Grúziától elszakadt térség bekebelezésére irányuló lépését.

Jen Psaki, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kijelentette, hogy országa - amely nem ismeri el Dél-Oszétia függetlenségét - elítéli az egyezményt, és továbbra is támogatja Grúzia szuverenitását és területi egységét.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a dokumentum aláírása "újabb lépés a térség biztonsága és stabilitása érdekében tett erőfeszítések ellen", és az egyezménynek semmilyen jogalapja és joghatása nincs.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár osztotta Psaki és Mogherini véleményét. Emellett világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség mind Abháziát, mind Dél-Oszétiát Grúzia részének tekinti. Hangsúlyozta, az egyezmény szembemegy a nemzetközi jog, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elveivel és Moszkva nemzetközi kötelezettségeivel. Stoltenberg emellett ismét felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza a két terület államként való elismerését, s vonja ki csapatait Grúzia területéről.

Dél-Oszétia az 1990-es évek elején, háborúban kivált Grúziából. 2008 augusztusában a grúz vezetés hadműveletet indított a terület visszaszerzéséért. Oroszország azonban beavatkozott a konfliktusba, és súlyos vereséget mért a grúz erőkre, majd független államként ismerte el Dél-Oszétiát a másik szakadár grúz tartománnyal, Abháziával együtt.

(MTI)