A módosításban szerepel továbbá az, hogy a rendkívüli helyhatósági választások megrendezése előtt ki kell vonni a térségből minden törvénytelen fegyveres alakulatot, valamint fegyverzetet.

A Petro Porosenko ukrán elnök által beterjesztett módosítást a 450 fős törvényhozás 265 tagja támogatta.

A különleges státusról szóló eredeti törvényt is maga az államfő készítette és terjesztette a parlament elé, amely tavaly októberben fogadta el. A jogszabály - amely egyben Porosenko béketerve is, és amire a minszki megállapodások épülnek - arról szól, hogy egy átmeneti időszakra, három évre szélesebb önigazgatási jogokat kapnának Donyeck és Luhanszk megye azon területei, amelyek most a szakadárok ellenőrzése alatt állnak. A törvény azonban nem léphetett érvénybe, elsősorban azért, mert a szakadárok elutasították, és november elején saját választásokat tartottak.

Porosenko hétfőn meggyőződésének adott hangot, hogy a módosított változatban a jogszabály segítségével helyreállítható lesz Ukrajna szuverenitása a keleti országrészben.

A parlament egy másik határozata felsorolja azokat a településeket és egyéb adminisztratív egységeket, amelyekre a különleges jogállás vonatkozni fog. A határozat "ideiglenesen megszálltnak" minősítette a területet, amely a dokumentum szerint kelet felől az ukrán-orosz államhatártól kezdődik, délen az Azovi-tengerig, északon és nyugaton pedig a minszki jegyzőkönyvben tavaly szeptember 19-én meghatározott frontvonalig terjed ki.

Ez alapján viszont nem tudni, mi lesz a Donyeck megyei Debalceve városával és térségével, amelyet a szakadárok idén februárban a legutóbbi minszki tárgyalási forduló és az újabb tűzszüneti megállapodás után foglaltak el.

A kijevi parlament kedden elfogadta azt a határozatot is, amelyben hivatalosan felkérte az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy küldjön békefenntartókat Kelet-Ukrajnába. Az indítványt 341 képviselő támogatta. A dokumentum elfogadásával felhatalmazást kapott az ukrán elnök, hogy hivatalos kéréssel forduljon a világszervezethez.

Múlt pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter már előzetesen értesítette az ENSZ főtitkárát arról, hogy Kijev az ENSZ felhatalmazásával rendelkező békefenntartókat kér a Donyec-medencébe, továbbá kéri, hogy a Biztonsági Tanács szintjén folytassák le az ezzel kapcsolatos konzultációkat.

Porosenko egy hónapja állt elő azzal a javaslattal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldjön rendőri missziót a kelet-ukrajnai harcok övezetébe, valamint az ukrán-orosz határra. Az ukrán elnök szerint az EBESZ ukrajnai megfigyelői küldöttsége - amelynek mellesleg orosz tagjai is vannak - nem képes ellátni a tűzszünet és a fegyverzetkivonás ellenőrzését.

A Donyec-medence különleges jogállására vonatkozó törvény módosítása által okozott probléma tisztázását nevezte a fő feladatnak kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, szerinte ugyanis a dokumentum megváltoztatja és eltorzítja minszki megállapodásokat.

"Feltétlenül élénkíteni kell az összekötő csoportban zajló folyamatot, mert a minszki megállapodások keretében február 12-én elfogadott komplex intézkedéseket a kontaktcsoport keretében kell megvalósítani" - jegyezte meg Szergej Lavrov, aki állítása szerint napi egyeztetéseket folytat francia és német kollégájával a minszki megállapodások megvalósításáról.

"Most az a legfontosabb, hogy tisztázzuk a Porosenko által a Donyec-medence jogállásának módosítására benyújtott törvénytervezet miatt kialakuló helyzetet" - mondta.

Az orosz külügyminiszter bírálta, hogy a módosítás annak függvényévé teszi a Donyec-medence jogállását, hogy a térségben választásokat tartsanak a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi vezetőinek részvétele nélkül.

"Ez jelentős eltérés a minszki megállapodásoktól, a Minszkben február 12-én lefektetett egész koncepciótól, amely feltételezi, hogy a délkeleti területek vezetőivel minden lépést egyeztetni kell" - hangoztatta az orosz külügyminiszter.

(MTI nyomán)