1. Török Csaba teológus, az Istenkép Auschwitz után címmel, a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett "vallásközi kerekasztal-beszélgetésen", a Gál Ferenc Főiskolán: "Auschwitz ezért valóban a kereszténység halála, hiszen amikor a lombkorona elkezdi kiirtani a saját gyökérzetét, igazából önmagát pusztítja el. Nem egyszerűen az emberi gonoszságról van szó, hanem annak a hatványáról, egyfajta totális önmegtagadásról, amely éppen ezért lezárhatatlan tény marad a kereszténység lelkiismeretében."

2. Surján László, az Európai Parlament néppárti alelnöke a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából a brüsszeli Európa Kápolnában tartott ökumenikus megemlékezésen felhívta a figyelmet Ferenc pápa intelmére: „Az antiszemitizmus szemben áll a keresztény értékekkel”. Majd így folytatta: "Arra a mérhetetlen szenvedésre emlékezünk ma, melyhez fogható kevés van a történelemben. Hatmillió áldozat, de mit számítanak a számok, amikor már egy ember is végtelen érték? Az áldozatok számánál sokkal nagyobb a zsidóság vesztesége, hiszen a holokauszt óta eltűnt a hagyományosan sokgyermekes zsidó család".

3. Bölcskei Gusztáv református püspök a reformatus.hu honlapnak adott interjúban, Hegedűs Loránt ügyével kapcsolatban: "Az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze".

4. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a nemzetközi holokauszt-emléknapon az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában tartott ünnepi megemlékezésen: "Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bűnöket, és nemcsak mások felelőssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen." Mint mondta, a kormány célja, hogy "a holokauszt magyarországi emlékévét a szembenézés idejévé tegye, fordulóponttá a szabad Magyarország történelmében". Ez pedig szerinte úgy valósulhat meg, hogy "nincs többé kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint, csak közös történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy az iskolában elsajátított nemzeti emlékezet és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölnek, végre nem mondanak egymásnak ellent". „Magyarország megtanulta a történelmi leckét, és azt nem is engedi elfelejteni senkinek” - fogadkozott Lázár János.

5. Pokorni Zoltán a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműnél kijelentette: "Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének.” „Magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk…" Arról is beszélt, hogy rendkívül fontosak az iskolai megemlékezések ezen a napon, és jó lenne, ha "nem egy plusz történelemóra vagy egy muszáj ünnep" lenne ez a diákoknak, hanem valamilyen személyesen átélhető élményben lenne részük.

6. Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a holokauszt "gyermekáldozatainak és a gyermekmentő tanároknak" állított emlékmű avatási ünnepségén, a makói József Attila Gimnáziumban: "Nem szabad hagynunk, hogy az évek múlása elhalványítsa a fájdalmat és veszteséget, amelyet a világnak és Magyarországnak kellett elszenvednie" - hangsúlyozta. Az államtitkár elmondta, hogy felnőtt fejjel kellett szembesülnie azzal, hogy hetven éve "magyarok voltak a holokauszt áldozatai, de magyarok voltak az elkövetők is". Balatoni Mónika a Római Magyar Akadémián az év elején, a holokauszt-emlékév keretében „magyar és olasz zsidó identitású” kortárs művészek alkotásaiból nyílt kiállítás megnyitóján: ”Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért, de a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek a nemzeti emlékezet és identitás részévé kell válnia."

7. Orbán Viktor miniszterelnök az egyik holokauszt-emléknapra a Mazsihisz számára írt levelében kijelentette: A holokauszt a "nemzet közös fájdalma és vesztesége". „A magyar zsidóság fájdalma minden magyar ember fájdalma. Bár a holokauszt borzalma zsidó honfitársainkra méretett, az ő életüket, javaikat pusztította el, a nemzet közös fájdalma és vesztesége volt. Felfogásunk szerint ugyanis a magyar zsidóság a magyar nemzet része volt, és az is marad" – szögezte le Orbán Viktor, biztosítva a Mazsihisz elnökét arról, hogy a magyar zsidók közössége a most alakulófélben lévő kormány tiszteletére, barátságára és védelmére a jövőben is számíthat. "A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából kérem, fogadja együttérzésemet, és engedje meg, hogy kifejezzem a magyarországi zsidó közösség iránti nagyrabecsülésemet" - zárta levelét a miniszterelnök. Orbán Viktor a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságnak is írt egy levelet, melyben a biztonság kedvéért ismételten kinyilvánította: "A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája"

8. Áder János köztársasági elnök a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából kiadott nyilatkozatában: "Auschwitz, bár sok száz kilométerre van hazánktól, mégis a magyar törtelem része. Ez a haláltábor közel félmillió honfitársunk embertelen gyötrelmeinek, megaláztatásának és halálának helyszíne volt.” "A magyar zsidók tragédiája egész politikai nemzetünk fájdalma és pótolhatatlan vesztesége" - olvasható a nyilatkozatban, amely a következőképpen folytatódik: "Felhívással fordulok a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeihez, arra kérve őket, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsék elő, hogy 2014. január 27-én este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról. Legyen ez a csend közös gyász, a halálba taszított honfitársainkért érzett közös fájdalmunk csendje."
A köztársasági elnök az egykori auschwitzi munkatáborban, az Élet Menetének megemlékezésén kijelentette: „Ez a hely Magyarország legnagyobb temetője”.

9. Székely János katolikus püspök a holokauszt-emlékévhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen, Budapesten: "A kereszténység és a zsidóság egymás szövetségese az ordas, szélsőséges eszmék elleni küzdelemben."

10. Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettes a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház egyik holokauszt-megemlékezésén: Nem lehet tudni, mivel gazdagította volna városát, országát az a zsidó közösség, amely "odaveszett a náci haláltáborokban", "nélkülük azonban mindannyian szegényebbek lettünk".

Perge Ottó - Kuruc.info