Tibor bá’ online

A kereskedelem által egyre inkább kisajátított karácsony – mint tudjuk – Jézus születésének az ünnepe. A keresztény Európába ez a hagyományokkal dúsított ünnep a családok talán legfontosabb összekötő kapcsainak az egyike. Nem csoda, hogy mindannyiunk gyermekkori emlékeiknek a legszebbike. Mint esemény, annyira fontos volt több mint 2000 éven át, hogy a nyugati civilizáció még az időszámítást is Jézus születéséhez köti, szinte sugallva azt, hogy valójában Jézus születésével kezdődött el az emberiség jelenlegi korszaka. Nem csoda, hogy a történészek vizsgálódásának évszázadok óta a középpontja. És, ha már vizsgálódnak, akkor egészen biztos ki is sül belőle valami. Ez a valami pedig nem más, mint a pontos dátum. Ugyanis különböző megközelítések nyomán „kiderült”, hogy Jézus valójában 4 évvel, illetve 1 vagy 2 évvel később született. (és akkor hagyjuk figyelmen kívül azt a tény, hogy egyesek megkérdőjelezik, hogy egyáltalán megszületett-e.) A probléma magja az, hogy Jézus születésekor különböző más eseményeket is feljegyeztek és ezek nem esnek egybe. A teljesség igénye nélkül: 1) Jézus közvetlenül Heródes halála előtt született, aki i.e. 4. március 13-án hunyt el, ami Flavius Josephus szerint egybe esett egy részleges napfogyatkozással. Csakhogy egy totális napfogyatkozás volt i.e. 1. Január 9-én is. 2) Jézus születése Augusztus császár uralkodásának 41. évében volt. Augusztus I.e. 43-ban kezdte uralkodását. 3) Jézus születése Kleopátra halála után 28 évvel volt. Kleopátra pedig I.e. 30-ban halt meg. Ezek arra utalnak, hogy Jézus i.e. 2-ben születhetett. 4) Jézus 15 évvel született korábban, mint Augusztus császár halála, ami I.sz. 15-ben volt, tehát ezek szerint Jézus i.e. 1-ben születhetett. 5) Jézus születését a Betlehemi csillag kísérte. i.e. 2 június 17-én a Jupiter és a Vénusz együttállása miatt, egyetlen csillagnak látszottak Palesztinában. Ez eddig elég nagy konfúziót eredményez, de még nem értünk a végére. 6) Máté evangélista azt írta, hogy Heródes minden 2 évnél fiatalabb csecsemőt megöletett Betlehemben. Ezért Jézus i.e 6-ot megelőzően nem születhetett. Ugyanakkor különböző időjelzések szerint viszonylag nagy biztonsággal megállapítható, hogy a Messiásnak nevezett személy vagy i.e. 5 év végén vagy i.e. 4 év elején született.

A keresztények számára Advent egy boldog várakozás, karácsony pedig örömünnep. Örvendezzünk, mert eljött Jézus Krisztus urunk és megváltónk. Nekem nincs semmi okom, hogy a karácsonyi hangulatot elrontsam, de talán nem felesleges ismertetni, hogy miről is szólnak Jézus születésének történetei. Jézus életét négy evangélista (Márk, Máté, Lukács és János) írta le, ezeket a leírásokat nevezzük evangéliumoknak. A négy evangélium közül csak kettő foglalkozik Jézus születésével. Márk, sorrendben az első evangélista Jézusról csak mint felnőttről ír. János, sorrendben az utolsó evangélista, se ír Jézus születéséről semmit. Máté Jézus születéséről csak néhány rövid bekezdésben tesz említést. Viszont Lukács négyszer többet ír róla, mint Máté. A két leírás erősen eltér egymástól. Lukácsnál a Jézus születése körüli eseményeknek számtalan szereplője van plusz némi verselés, zene és angyalok jelenléte. Jézus születésének két verzióját már sokan megpróbálták összevonni, de munkájukat nem kísérte siker. Az ok egyszerű. Két, egymástól eltérő történettel állunk szemben. Az egyszerű tény az, hogy két különböző változatunk van.

Ha oknyomozásba kezdünk, akkor fel kell tennünk a kérdést: Ki írta a szöveget? Mikor írta? Miért írta? Kinek a részére írta? A szerzőnek milyen irodalmi eszköz állt a rendelkezésére? A két történet szerzője történelmileg ismeretlen. A leírások Jézus születése után 70-80 évvel keletkeztek. Az ok, amiért leírták, az már egy kissé bonyolultabb. Az írás keletkezésekor a keresztényeket a rómaiak üldözték. Jézus követőinek száma elképesztő mértékben növekedett, ami a római helytartókat félelemmel töltötte el. Jézusra az egyház „Urunk” kifejezéssel utalt. Valakit „Urunknak” szólítani szolgai alávetést jelentett. A korai keresztények részére Jézus volt az, aki életüket irányította. Csakhogy Octavianus uralkodása alatt a római császárok istenné emelkedtek. Az első évszázad keresztényei úgy emlékeztek Jézus felhívására, hogy „Szeresd Uradat, a te Istenedet teljes szívedből, lelkedből és minden erődből.” Ez az Úr számukra Octavianus nem lehetett.

Történelmi tény, hogy az Ó-korban számtalan csodálatos születésről számoltak be, amiknek segítségével az uralkodók istennek kijáró jogokat vindikáltak  maguknak. A korai keresztényeket semmi se tartotta vissza attól, hogy ezt az eszközt igénybe vegyék, és ők is használják az Úr kifejezést. Végül Máté és Lukács evangéliumához csatolt születés olyan kitalált történet, aminek célja a római császárok hivatkozásainak az ellensúlyozása volt, annak bizonyítására, hogy Jézus az „Úr” címet kiérdemelte. Jézus születésének leírása részben politikai okból, részben pedig teológiai okból nyert fontosságot.

Kik részére íródott az evangéliumok ezen része? Minden  valószínűség szerint a keresztény hívőknek. A korai kereszténységnek szüksége volt ünneplésre, hogy a hívőket emlékeztessék hitükre. Az áldozás és a keresztelés célja Jézus halálára és feltámadására való emlékeztetés. Jézus születésének leírása tökéletesen megfelelt a célnak, azaz a nép közötti megjelenésének a megünneplésére.

Végül a szerzőknek milyen irodalmi eszköz állt a rendelkezésére? Érthetően kifejezve, a szerzők egyszerű regösök voltak, semmi körülmények között nem történészek. Munkájuknak történelmi értéke nincs, mert egyszerű mitológiával állunk szemben, ahol a mitológiák minden kelléke megtalálható: angyalok, csillagok vándorlása az égen, álmok, megmagyarázhatatlan fények. Nem szolgált a kereszténység érdekeinek az evangélistákat felruházni történész szereppel.

Ahogy egy felnövekvő gyermek részére csalódást okoz, amikor ráébred, hogy a Mikulás valójában nem létezik, ugyanígy volt csalódás a keresztények számára megtudni, hogy Jézus anyja, Mária nem volt szűz, és a betlehemi csillag nem jött le az égről és világított be a jászolban fekvő gyermek Jézusra. De a 2000 éves kereszténység részére nem is ezek a cáfolható részletek a fontosak, hanem a keresztény eszmék mögött meghúzódó morális tartás, ami modern világunkban egyre inkább elhalványul. Talán ez az oka annak, hogy a család legszebb ünnepe egyre inkább áldozatul esik a kapitalista kapzsiságnak, utat engedve a szeretet elhalványulásának.

Kellemes ünnepeket minden látogatónak!

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________