Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának - jelentette ki szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján Barack Obama amerikai elnök. "Az elszigetelés nem vált be. Itt az ideje egy új megközelítésnek" - jelentette ki az elnök. Hangsúlyozta: a mostani a legnagyobb változás az Egyesült Államok Kuba-politikájában az utóbbi több mint ötven évben. Obama elmondta: John Kerry külügyminisztert azzal bízta meg, hogy megvizsgálja, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.

Az elnök mindemellett leszögezte, hogy Kubának gazdasági reformokra van szükségre, és javítania kell az emberi jogi helyzeten. Obama köszönetet mondott Ferenc pápának, amiért közvetített a felek között, és Kanadának, hogy helyszínt biztosított a több mint egy éven keresztül zajló titkos tárgyalásokra. Obama arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában.

Mindannyian amerikaiak vagyunk - ezt üzente beszédében az amerikai elnök a kubai népnek spanyol nyelven. Obama a közeledésről szóló bejelentést azzal indokolta, hogy a kubai népet nem szolgálják az országra több mint fél évszázada kivetett amerikai büntetőintézkedések, és az Egyesült Államok többet tud tenni a kubai emberekért, ha javítja kapcsolatát a havannai kormánnyal. Ebben az összefüggésben mondta az említett spanyol nyelvű mondatot - "Todos somos americanos" - Barack Obama.

Kiemelte: az Egyesült Államok tanulmányozni fogja a Kuba elleni amerikai embargó feloldásának lehetőségét. Mint mondta, a karibi szigetországot sújtó amerikai embargó feloldásáról fog tárgyalni a kongresszus tagjaival. A tájékoztatás szerint a gazdasági és az utazási korlátozásokon is enyhíteni akarnak. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kuba közötti kereskedelem és információáramlás kiterjesztése mindkét fél érdekeit szolgálja. "Amerika ma a múlt béklyóinak levetése mellett döntött egy szebb jövő, a kubai és az amerikai nép, valamint a világ érdekében" - jelentette ki Obama.

Obama sajtótájékoztatójával párhuzamosan Raúl Castro kubai elnök is országos jelentőségű bejelentést tett az amerikai-kubai viszonyról. Közlése szerint hazaérkezett Kubába három, korábban az Egyesült Államokban bebörtönzött kubai hírszerző.

Hangsúlyozta, Kuba és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat, és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására. Az elnök köszönetet mondott a Vatikánnak a közvetítésért és Kanadának, hogy ehhez háttértámogatást adott. Castro ugyanakkor hozzátette: továbbra is vannak "nézetkülönbségek" Washingon és Havanna között. Példaként említette, hogy a szigetországgal szembeni amerikai gazdasági embargó kérdését még meg kell oldani.

Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági embargó kérdése megoldódott volna - mondta. Az ellentétek több területen megmaradnak, de a két országnak meg kell tanulnia "civilizált módon" együtt élnie - tette hozzá.

A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 1961-ben szakadtak meg.

Kuba Alan Grosson kívül szabadon enged egy közel húsz éve fogva tartott amerikai kémet is - közölték nevük elhallgatását kérő amerikai illetékesek szerdán az AP hírügynökséggel.

A meg nem nevezett illetékesek közlése szerint a kém nem amerikai állampolgár. Hozzátették: a kém kilétét titokban tartják. Az illetékesek mindamellett az mondták: a férfinak szerepe volt az elmúlt évek legfontosabb kubai vonatkozású amerikai kémelhárító műveleteiben, többek között Ana Belén Montes, Walter Kendall Myers és Gwendolyn Myers, valamint a "kubai ötök" néven ismert kubai kémek letartóztatásában és elítélésében.

Más, szintén nevük elhallgatását kérő hivatalos amerikai források hangsúlyozták, hogy nem Alan Grossért, hanem az ő szabadon engedéséért cserében engedett el az Egyesült Államok három kubai hírszerzőt. A források azt állították, hogy a kémcserének nem volt köze Alan Gross kiszabadulásához, amit az Egyesült Államok kért humanitárius alapon.

Walter Myers egykori amerikai külügyi alkalmazottat bűnösnek találták abban, hogy három évtizeden át szivárogtatott információkat Kubának. 2010-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Ana Belén Montes az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökségnél volt vezető hírszerzési elemző, 2002-ben 25 év börtönbüntetésre ítélték, miután bevallotta, hogy Kubának kémkedett.

A "kubai ötök" néven ismertté vált csoportot 1998-ban tartóztatták le Floridában, majd három évvel később tizenhét év börtönre ítélték őket azzal a váddal, hogy Kubának kémkedtek az emigránsok körében. Havanna elismerte ugyan, hogy hírszerzőkről van szó, de azt tagadta, hogy az Egyesült Államok ellen kémkedtek volna. Kettő közülük már letöltötte a büntetését.

A kubai hatóságok szerdán humanitárius okból - az Egyesült Államok kérésére - szabadon engedték Alan Gross amerikai segélymunkást, akit öt évvel ezelőtt, felforgató tevékenység vádjával börtönöztek be. Havannában és Washingtonban közölték, hogy az államfők bejelentésre készülnek, kormányzati források szerint áttörés jöhet a két ország több mint fél évszázada befagyott kapcsolatában.

Az AP hírügynökség kormányzati forrásai szerint az Egyesült Államok arra készül, hogy helyreállítsa a teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat Kubával, és nagykövetséget nyit Havannában a következő hónapokban. Az Egyesült Államok jelenleg csak egy úgynevezett érdekképviseleti irodát tart fenn a kubai fővárosban.

(MTI)