Oroszországban, mint a világ bármely olajtermelő és exportáló országában, az olaj exportárát csak kismértékben határozzák meg a kitermelési és egyéb ráfordítások, a nagyobb költségeket az adók és különféle "akcizák" jelentik, amelyek a termelési költségek többszörösét is, így akár a teljes ár 60-65%-át is kitehetik, és közvetlenül a nemzeti valutában fizetendők be a költségvetésbe.
Ezen felül a költségek rubelben, az exportbevételek pedig dollárban keletkeznek. Így talán érthető, hogy a világpiaci ár és a dollár árfolyamának ingadozása ellenére az orosz állami költségvetés miért tudja növelni bevételeit és aranyvásárlási tranzakcióit.
Az orosz pénzügyminisztérium kedden publikálta az olajbevétel különböző alapokban történő elhelyezésének rendjét. A bevételeket 2014. január 1-től november 30-ig tekintették át. Az úgynevezett Állami Tartalékalap főszámláján a 2014. december 14-i állapot szerint 4387 milliárd rubel van, ez 88,94 milliárd dollár. Egyéb mellékszámlákon 40,92 milliárd dollár, 31,39 milliárd euró és 5,76 milliárd fontsterling.
A Nemzeti Jólét Alap állapota 2014. december 1-jén 3944 milliárd rubel, ez 79,97 milliárd dollárnak felel meg. Az Orosz Nemzeti Bank elnöke, Elvira Nabiullina véleménye szerint a rubel gyengülése és az olajár stabilizációja 2015 első felében várható, és ezért csak kismértékben szükséges korrigálni a Vladimir Putyin nevével fémjelzett jóléti politikát.
